1 | 2 | 3


Már megint egy sikertörténet Amerikából, avagy a Google Guys
Ki gondolta volna, hogy a világ egyik legnépszerűbb keresőprogramja, a Google, kezdetben egy garázsban üzemelt. A két stanford-i diák 1998 szeptember 7-én idndította el a keresőprogramot, mely rapid fejlődést mutatva, fél év múlva, 1999 februárjában már egy iroda 8 alkalmazottjával próbálta ellátni a napi 500 000 keresési igényt. Egy évvel később a Google a piac vezető keresőprogramja lett. A két alapító Larry Page és Serge Brain mára az USA leggazdagabb emberei közé tartoznak, tavaly bekerültek a top 10-be!

A 21. század tudományrendszere: Internetes enciklopédiák
Az internetes enciklopédiákban nem csak az a különleges, hogy bárki által hozzáférhetőek, hanem némelyik az olvasók által – legyenek professzorok, vagy laikusok – szabadon szerkeszthető. Emiatt sokan megkérdőjelezik a hitelességét, tanárok ódzkodnak tőle, bizonytalan forrásnak tartják. Erről majd kicsit később. A lényeg, és átütő erejű újítás, hogy a szerkesztők, akik a felhasználók, egy Közös tudástárat hoznak létre.
A legnépszerűbb a Wikipedia, amely a fent említett “bottom up” rendszer elvén működik, az önkéntes wikipédisták szerkesztik. Az ezzel kapcsolatos kétkedést a német Wikipedia egy frappáns mondattal válaszolta meg: “a kagylóban egy kis kezdeti szennyeződésből fejlődik ki a csodálatos gyöngyszem”.
A Wikipediát a floridai Wikimedia non-profit alapítvány üzemelteti, rengeteg nyelven (szócikk már kb. 250 nyelven jelent meg). És rekord született!!! A 2001. januárja óta működő angol Wikipedia, a több mint 2 milliós szócikkszámmal az eddigi legnagyobb enciklopédia.
A magyar Wikipédia első nekifutásra, 2001. szeptemberében nem ért el átütő sikert. A mai Wikipédia a második próbálkozás gyümölcse, 2003. júliusa óta működik.

HupWiki/Wikiwiki – a szükséges dedó
Te mint szerkesztő. Fogalmad sincs róla, hogy kell szócikket szerkeszteni? Vagy gagyinak érzed, és nem mered megoszatni másokkal? Vagy érzed, hogy nem felvállalható, és mégis felteszed?
Sok kritika éri a szabadon szerkeszthető online lexikonokat, pont amiatt, hogy a “szakavatatlanok” szabad kezet kapnak, belekontárkodnak, és olykor még viccesnek is találják.
Nem ok nélkül ráncolja a professzor a szemét, ha a dolgozat végén a bibliográfia szó alatt sorakoznak a www- kezdetű sorminták. A Wikipédia szócikkekeit állandóan javítják, de nincs kimondott főszerkesztője. Az enciklopédia maga is kijelenti, hogy nem vállal felelősséget a szócikkek megkérdőjelezhetetlenségéről.

A 2004. január 4-től működő HupWiki egy olyan oldal, amely részletes utasítást ad, és ahol gyakorolhatod, hogy kell szócikket szerkeszteni.


Továbbá
A Wikipédiához hasonló kezdeményezés a 1999 áprilisa óta futó The h2g2Tour projekt. Az angol nyelvű szabad enciklopédia, amely magát így definiálja, ť unconventional guide to life, the universe and everythingŤ, Douglas Adams nevéhez kapcsolódik. Őt már említettem az utópiák kapcsán.

Akik a szabadon szerkeszthető oldalaktól való félelmüket nem győzték még le, vagy valami egész színvonalasra vágynak, ott a Magyar Virtuális Enciklopédia, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének gondozásában.

Az internetes enciklopédiák előnye, hogy folyamatosan frissítik őket, az újdonságok hamar bekerülnek, és egy új formát hoznak létre, az ún. hipertextet. Témához kapcsolódó linkeket kínál, ezzel kijelöli az utat, hogy merre keresgéljünk tovább, és rávilágít a tudományterületek közötti összefüggésre is. Ilyen lehetőséget kínál felhasználói számára a “The Free Dictionary” a linkgyűjteményeivel. Ez egyrészt szótár, másrészt megadja, hogy a keresett szót a például a Wikipédiából elérhetjük. Minden út a Wikipédiához vezet? Lehet, hogy más keresőszóval kellett volna kipróbálnom.


1. Lapozol vagy klikkelsz?
2. Hogy reagál az oktatás a változásokra?
3. Képernyőnkön az online enciklopédiák

Használjuk! Az internetes adatbázis is a miénk. Mint valami köldökzsinór, úgy kapcsol minket hozzá az Internet. És ha a jó nők baráttal születnek, akkor a 21. századi gyerekek kezében is ott a mouse, és már csak egy “klikk” a tudáshoz.