A Békéscsabán született, ma Szentendrén élő alkotó a Képzőművészeti Főiskolán
sajátította el a mesterségbeli tudnivalókat, többek közt Kocsis Imrétől, Nagy
Gábortól, Raszler Károlytól. Az első fontos hatások jóval korábban, otthonában
érték, festőművész édesapja révén; vele később több közös kiállításon is
szerepelt. Európa jó néhány országában járt tanulmányúton, s emellett a világ
számos táján, egyebek közt Mexikóban, Kubában, Koreában, Egyiptomban gyűjtött
életre szóló, ábrázolásra inspiráló élményeket.
Megnyitóként a
művész életútját ismertette, majd alkotói sokszínűségét méltatta humort sem
nélkülöző beszédében dr. Cs.Tóth János művészeti író, a Móra Ferenc Könyvkiadó
vezetője. Mint elmondta, Ezüst Gy. Zoltán elsősorban a rézkarcok mestere, ám más
műformákat ugyancsak szívesen alkalmaz. Az ezúttal látható nagyméretű táblaképei
is utalnak grafikai formavilágára. Látomásos képein gyakran él a kontraszt
különféle fajtáival, így a világos-sötét, a nyugodt-mozgalmas, anyagszerű-légies
ellentétpárokkal; megragadóak a tér- és időbeli átfedések, merengésre csábítanak
sejtelmes áttűnések. A régmúltat, a reneszánsz, a gótika idejét a valóságos és a
képzeletbeli egybejátszásával jeleníti meg, figuráival emberi viszonylatokat
törekszik kifejezni. A jelenben romos, boltíves épületrészek környezetében a
néhai alakok például igazán egyedi társítást jelentenek; persze, a ruházat lehet
mai jelmez is, gondoljunk csak a velencei karneváli “pillanatképekre”. Ám
időtlenül léteznek érzelmek, mint hangulatok is, amelyek a festményekről a
teljes élet elemeiként felénk áradnak.

A szép számú érdeklődő
örömmel szemlélte az említett munkákat, köztük a lovas képeket, a Romantikus
jelenet, a Dante című műveket, lenyűgözte őket a rejtelmesen megfestett Költő és
múzsája. Mellettük láthattunk egyebek közt mexikói motívumsorozatot, maya-frízt,
afró-fantáziákat is. És nem hallgathatunk a zenei körítésről sem: a tárlat
megnyitásához illő aláfestést adtak a Liszt Ferenc Kamarazenekar muzsikusai,
Molnár Noémi hegedűn, Móré László brácsán, Rózsa Richárd csellón.
Kötetlen beszélgetésben a művész elmondta: valóban, jelentős részben a
nagyvilágban tett utazásainak köszönheti alkotói késztetését. Úti céljait
természetesen érdeklődési körének megfelelően választotta, így jutott el például
Bécsbe, Velencébe, Mexikó földjére, s gazdagodott számtalan új, munkáiba
építhető motívummal. Összefügg mindez azzal is, hogy művészettörténész
érdeklődésű, de tagadhatatlanul sokat számítottak alkotói kiteljesedésében a
kedvelt korabeli korszakokkal kapcsolatos zenedarabok, könyvek s más irodalmi
emlékek.
Ezüst Gy. Zoltán tanít lakóhelyén egy művészeti
középiskolában, igyekszik minél több ismeretet átadni tanítványainak a különböző
alkotói technikákról. Tájékozott a legújabb lehetőségekről, magától értetődőnek
tartja, hogy az újdonságokat alkalmazza a hagyományos módszerekkel együtt
(például készített már számítógépes sorozatot, amit persze, majd más alkalommal
tár a közönség elé). A nála fiatalabbaknak azt ajánlja, haladjanak saját
útjukon, s akkor örömet is fognak lelni benne.
Aki szeretne
belépni a művész teremtette világba, részt venni egy fantasztikus belső
kalandban, annak érdemes megismerkednie a művész képeivel.