Révay Mór:

Jókairól és Mikszáthról bizalmasan

Budapest, Palatinus Kiadó, 2004
Jókai az egyik legismertebb és legtermékenyebb író. Háromszáz kötetéből még életében 150-et lefordítottak több nyelvre. Ismerték a tengerentúl is.

Jókai humora és tévedése

Jókai az egyik legismertebb és legtermékenyebb író. Háromszáz kötetéből még életében 150-et lefordítottak több nyelvre. Ismerték a tengerentúl is. Tömérdek újságcikke és szerkesztőbizottsági tagságai is jól jövedelmezhettek.
Révay Mór, a Légrády testvérek mellett Jókai legfontosabb kiadója még ismerte őt személyesen. Ezért fontos a most Magyarországon megjelentetett kötet. A nagy mesélő három házat vitt, két kertes ház Pesten, egy villa a Sashegyen és egy üdülő Balatonfüreden. Hozzá egy olyan feleség, aki kidobta, kiselejtezendőnek ítélte az egyik első kiadású Petőfi kötetet. Dedikálva. A kötet a jelzett nagyságokat pénzügyi oldalukról is láttatja. Így izgalmas igazán a dolog.
"Amikor például a belvárosban az a híres képviselő-választás volt, amelyen Steiger Gyulát, az Első Hazai Takarékpénztár igazgatóját léptették fel báró Kaás Ivorral szemben, Jókai azt mondotta nekünk:? Kétség nem fér hozzá, Steiger Gyula meglesz. Biztos a többsége. Hiszen mindazok biztos szavazói, akiknek váltóit a takarékpénztár elfogadta. És kinek nincs váltója? Mikor aztán megvolt a választás, és Steiger Gyula csúnyán megbukott, már másnap besietett Jókai az irodánkba és várta a kérdésünket:
-No, lám, Steiger Gyula mégis megbukott.
-Hát persze, hogy megbukott-volt a múltkorival teljesen korrespondáló válasz-, hiszen ellene szavaztak mindazok, kiknek váltóit a takarékpénztár visszautasította. Azok pedig sokkal többen vannak." /Im. 31.old/.
Révay szerint Jókai korában a műveit 2000 példányban adták ki, akkor még nagyobb létszámú magyarsággal számolhattunk és nem volt tévé, rádió meg internet, mp3., most ez sok vagy kevés? Hasonlóképp nem idézem a nábobinak számító honoráriumokat, csak a jubileumi Díszkiadás félmilliócskájára utalok. Ezért közlöm még a kötetből a következő történetet.
Jókai Cigánybáró c. művét Johann Strauss zenésítette meg 1885-ben. Az operett már a kezdőévben, Bécsben nagy sikert aratott és számítani lehetett a világsikerre. A libbrettista, Schnitzler/ nálunk Casanova-története révén ismert/, lejött Bécsből és potom 2000 forintért megvette Jókaitól a szerzői jogokat.
Jókai nem írt több Cigánybárót, Strauss nem zenésített meg több Jókai regényt…

Kerekes Tamás

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Irodalom

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére