Elkerülendő mindennemű közösséget a punk-rockból táplálkozó grunge kortársakkal,
a Pumpkins-ok valami egészen egyedi és sokszínű, erősen karcos, gitár-uralta
hangzásvilágot dolgoztak ki, amiben rendre megtalálhatók gótikus rock, heavy
metal, pszychedelikus rock, álmodozó pop és progresszív rock motívumok is…sőt,
később még az elektronikus elemek is rendre visszaköszöntek.
Az elsőszámú
dalszöveg író a frontember Billly Corgan volt, akinek versei nagyban
meghatározták valamennyi albumuk hangulatát így azok, akik feltétlen késztetést
éreztek arra, hogy megmagyarázzák a Smashing Pumpkins dalokat úgy nyilatkoztak,
hogy a dalszövegek nem mások, mint Billy Corgan belső énjének, meggyötört és
sebzett lelkének dalban kifejezett megnyilvánulásai….egyszerűbben kifejezve:
teljesen jó, nem hétköznapi versek…
Második lemezük, az 1993-as Siamese Dream
emelte be őket végérvényesen a „mainstream” bandák közé. Közönségüket úgy
hódították meg, hogy annyit turnéztak amennyit nem szégyen és amennyit
fizikailag bírtak…
2 év múlva kijöttek egy dupla albummal a Mellon Collie and
the Infinite Sadness –szel, amely rögtön a Billboard album-listájának élére
került.
2006-os adatok szerint csak az USA-ban közel 18 és félmillió lemezt
adtak el. Ők voltak a 90-es évek üzletileg legsikeresebb, kritikailag leginkább
ünnepelt zenekara.
Persze felőrölte őket is a rock taposómalma… végül 2000-ben
a zenekar egy őrjöngő sikerű búcsúturnéval befejezte működését.
2006
Áprilisában viszont hivatalosan is bejelentették, amit már 2 éve rebesgettek
pletykaszinten, hogy a zenekar hivatalosan újjáalakul. A visszatérő tagok Billy
Corgan és Jimmy Chamberlin új tagokat, Jeff Schroeder-t (gitár/vokál), Ginger
Reyes-t (basszus/vokál) és Lisa Harriton-t (billentyűsök/vokál) vette maga mellé
és 2007-es turnéjukra már új, Zeitgeist (korszellem) című albumukkal indultak,
ami 07.07.07-én jelent meg…
A turné május 22-én Párizsban indult, de
hosszúra nyúlt, még 2008-ban is folytatódik.
Január 29-én a Budapest
Sportarénában lépnek fel.