Mi kell ahhoz a XXI. században, hogy a fiatalok számára is befogadhatóvá tegyük a költészetet? Lazaság, profizmus és fülbemászó ütemek. Ezt hozza az idén is a Pilvaker.

2012-ben a hazai slam poetry és rap ismert és szeretett arcai elgondolkodtak a fiatalok március 15-éhez fűződő viszonyán, és arra jutottak, hogy változtatni kellene rajta. Hiszen az ünnep iskola- és könyvtárszagú, távoli és megfoghatatlan. Az összes verset megtanítják a fiatalabb generációnak, így azok értelmüket vesztve elfelejtendő órai anyaggá, kötelezettséggé korcsosulnak.

De mit lehetett tenni annak érdekében, hogy ez megváltozzon? Például újra lehetett gondolni és modernné tenni. Ehhez pedig nem kellett más, csak egy rakat eszméletlenül tehetséges művész komoly mondanivalóval, elképesztő ritmusérzékkel és elhivatottsággal a költészet és történelmünk iránt. És már meg is született a Red Bull égisze alatt futó Pilvaker.

2012-ben egy rap- slam poetry versenyként startol a kezdeményezés, majd megjelenik a János vitéz és az első all star videó, majd 2014-ben megrendezésre kerül az irodalmi-zenei előadássá emelkedett Pilvaker. Az Erkel Színházban 1848 ember tapsolja vissza a művészeket, és a gyakorlatban is kiderül, hogy van igény múlt és jelen ötvözetére.

2015-ben ismét újítanak, mégpedig azzal, hogy Csokonai A reményhez című versét a szöveg változtatása vagy kiegészítése nélkül rappelik el elsöprő sikerrel. A harmadik Pilvaker már dupla előadásos, és mondanom sem kell, hogy teltházas esemény.

Az idei, negyedik alkalomnak ismét az Erkel Színház ad otthont szintén két előadással, 18:00 és 21:00-kor, értelemszerűen március 15-én.

Kedvcsinálónak pedig addig is itt van a Szabadság, szerelem Járai Márk, Deego és Wolfie előadásában, valamit a Szavak Fluor, Deego, Halott Pénz, Wolfie, Fura Csé és Lábas Viki feldolgozásában.