Elég Hollywood szagú így elsőre.
De ez ne tévesszen meg senkit!
Az első filmes rendező John McDonagh, ezzel letett valamit az asztalra! A srác vérében van a stílus, hiszen a rendezői szakma a családban marad. Ugyanis bátyja, Martin McDonagh az alkotója az Erőszakik című filmnek!
A történet főszereplője Gery Boyle őrmester az ír kisváros rendőrségének oszlopos tagja. Akinek karakterét Brendan Gleeson alakítja.

Nos, Boyle korántsem az a tipikus rendőr alkat…
Leginkább egy cinikus, laza, kiöregedett „leszarom arcra” hasonlít az életfelfogása, egy kis rasszizmussal megfűszerezve. Karaktere pofátlanul ironikus, dumája intelligens gagekkel tűzdelve.
Gyakorlatilag az egész film Boyle jellemére, nézeteire, hozzáállására illetve annak hiányára épül. Ami meglepő módon nem zavaró, sőt, talán ez adja a pikantériáját! Annyira bravúrosan alakítja Gleeson a karaktert, hogy egyszerűen a néző nem tud, (és nem is akar) a sztorira figyelni.
Lényegében a karakter a történet, melyhez a többi szereplő tökéletes módon dolgozik alá, és szenzációsan hagyják kibontakozni az antirendőrt.

Ezek a finom megoldások adják a film nagyszerűségét, melyben slusszpoénként megjelenik egy vérprofi színes bőrű FBI ügynök – akit Don Cheadle játszik, hogy segítsen az élvhajhász zsarunak.
A gyanútlan jövevény nem tudja, mibe vágja a fejszéjét… És hopp, már adott is a szellemes dialógusok véget nem érő sorozata.
A filmet ez teszi felejthetetlenné és naggyá! A párbeszédek emelik kultfilmmé A Guardistát! Olyan mértékű intelligens és fanyar humor van bennük, hogy a néző rekeszizmai nem sokat tudnak pihenni.
Érezni a mozin egy kis Tarantino-s fekete humort, de mindenkit inspirál valaki, nem igaz?