Mintha egy széttört tükör cserepeit rakosgatnánk össze újabb és újabb alakzatokba, míg végül összeáll a kép. A Hurok formájában végre egy magyar „időutazós” filmet láthatunk, ami kicsit savanyú – de a miénk.

Ádám (Száraz Dénes) illegális gyógyszerkészítményt csempész külföldre, és az utolsó szállítmányával el akar tűnni a ködben örökre, hogy a pénzzel valahol új életet kezdjen. Barátnője (Martinovics Dorina) viszont bejelenti, hogy terhes, és nem megy vele. Ezenközben megjelenik Dezső, Ádám brutális főnök-megbízója (Anger Zsolt) az újabb, dupla mennyiségű szállítmánnyal – és innentől kezdve felpörögnek az események.

A Hurok izgalmas szerkezetű thriller, melynek lineáris cselekményét a rendező felszabdalta, és az eseményeket újra és újra eljátszatja szereplőivel, de mindig más idősíkból és másvalaki nézőpontjából közelít a történethez. Ebből a töredezett vonalvezetésű cselekménysorozatból építi fel aztán fokozatosan, időcsúsztatásokkal az egész történetet. A filmtörténet számtalan időutazós példával szolgál, ezek némelyike bonyolultabb időtechnikát alkalmaz, amitől érdekesebbek is lesznek, mint Madarász Isti filmje. Az Idétlen időkig riportere újra és újra ugyanazt a napot éli át, de minden új napjába beépülnek az előző nap tapasztalatai. A Lé meg a Lola egy történet kimenetelének három verzióját adja különböző idősíkokban – míg az előző filmben a tapasztalatok révén szerzett bölcsesség, az utóbbiban az újrakezdés lehetősége építi tovább a filmet. Bár Madarász merít ezekből is, de filmje előképének sokkal inkább a Hurok (David van Eyssen 2005-ös, eredetileg Slipstream címmel napvilágot látott műve) és az Időbűnök tekinthetők, melynek hősei – ha rövid időre is – de az újrajátszás esélyével vissza tudnak lépni az időben. Az időkerék forgatásával Madarász filmjében is adódnak ugyan olykor egészen meglepő variációk, de alapsodrását tekintve a történet nem sokat változik, újra és újra ismétlődik, más nézőpontból, más idősíkból, ami a film második felében kezd már kicsit unalmassá válni.hurokA Hurok alapkérdése, hogy vajon a sors irányít-e bennünket, avagy pedig urai vagyunk az életünknek, és szükség esetén akár új életet is kezdhetünk. És itt felmerül a kérdés, hogy vajon a filmben alkalmazott időtechnikának mi a funkciója Anna és Ádám pokoljárásában – a látványos jeleneteken túl, bolyongásuk a hurokban mennyiben szolgálja a történet kibontását és végkimenetelét. Mert időnként bizony logikai bukfencek zavarják meg a nézőt, még ha nem is annyira értelemzavaróak, hogy követhetetlenné tennék az események menetét. Bár a film címe Hurok, a történet bizonyos értelemben kört idéz. A hurok zárványt vagy elakadást jelent, de keresztezőpontján túl, adott esetben kétirányú menekülő útvonalat kínálhat fel…

A cikk folytatása ITT!