1 | 2 | 3


Alkalmazkodás vagy konzervatívan ragaszkodás?
Még gimiben, mikor utána kellett nézni valaminek, a tanár erélyes hangon hozzáfűzte a figyelmeztetést, hogy “eszetekbe ne jusson valamilyen hülyeséget letölteni a netről…”. Az pedig a pedagógusok rémálma, ha a diákok a Ctrt+C/Ctrl+V módszerrel dolgozva összeollóznak egy házidolgozatot a netről.

Agytorna?
Sok pedagógus úgy gondolja, hogy a tanulás szavak bemagolása, szövegek memorizálása, információk megjegyzése. De vannak olyan felvilágosult pedagógusok, akik a kompetencia alapú oktatás zászlaja alatt új célokat tűztek ki. Rájöttek, hogy az egy-egy témazáróra bemagolt tudásanyagot a tanulók még aznap délután, egy parkban ülve kiszellőztetik a fejükből. Szükség van tehermenesítésre, mivel információdömpingben élünk. Az egyre jobban ordibáló reklámok mögött is ez bujkál: már nem tudunk figyelni, vagy nem tudjuk, mire érdemes. A kompetenciaalapú oktatás lényege, hogy a diákokat próbálják ránevelni az alapvető készségek elsajátítására: eligazodni az információdzsungelben! Az is tudás, ha tudom, mit hol keressek.
Hiába a keresőprogram, ha a kisikolás az első felbukó linkre rákattint, mint aki aranyat talált. Szerintem ez az egész, ahogy a kis tutajunkon evezgetünk az adattengerben, éleslátásra, a lényeg kiszűrésére nevel, hogy felismerjük, mi fontos, és mi nem az. Megkockáztatom, könnyebb egy lexikonból adatot gyűjteni, mint a neten keresgélni, ott ugyanis a bőség zavara alaposan felkavarhatja az embert.

Egykor utópia volt – ma valóság
Az ötlet, hogy a nyomtatott enciklopédiát gépekkel helyettesítsék, már átsuhant H.G.Wells agyán, a World Brain (1937) című novella kapcsán.
Douglas Adams a Galaxis útikalauz stopposoknak című regényében, amelyet elsőször a BBC sugárzott rádiójáték formájában, a galaxis útikönyvét az utazók írják. Ugye érezzük ennek párhuzamát a szócikk szabad szerkeszthetőségével? Egyébként Douglas Adams az egyik alapítója az angol nyelvű “wiki” alapon működő enciklopédiának, amelyről majd még később lesz szó.

Elektronikus Könyvtár
Rengeteg könyv megtalálható már a neten, digitalizált formában. A bescannelt oldalakat képként is el lehet menteni, de ma már léteznek olyan karakterfelismerő programok, amelyek a képet visszaalakítják szöveggé. Ezek az ún. OCR /optical character recognition/, optikai karakterfelismerő programok. Az OCR-rel átalakított könyv kevesebb helyet foglal, mint a képként mentett oldalakból álló könyv, és hatalmas előnye, hogy szerkeszthető. A karakterek felismerését megnehezíti, ha piszkos, vagy rongált a papír, de a modern, intelligens OCR programok a korrigálás után már fel fogják ismerni a hasonlóan hibás karaktereket.
Tudtátok, hogy már a Révai Nagy Lexikona is létezik CD-ROM formában?

Könyvtári extra atmoszféra
Van a könyvtáraknak egy utánozhatatlan hangulata, ez főleg vizsgaidőszakban csúcsododik ki. Mikor beköltöznek egy-egy napra az olvasni vágyók, vagy kényszerből olvasásra ítéltetett diákok, és lelassul az élet. Kollektív magány, egymás mellett csendben olvasgató sorstársak.
Mielőtt az ember könyvtárba megy, érdemes az intézmény honlapjára klikkelni, nem csak a nyitvatartási időpontok miatt, hanem a katalógus böngészéséhez. A könyvtári böngészők, hasonlóan az internetes keresőprogramokhoz, megadják a szerzőhöz, címhet, tárgyszóhoz kapcsolódó elérhető könyvek listáját.


1. Lapozol vagy klikkelsz?
2. Hogy reagál az oktatás a változásokra?
3. Képernyőnkön az online enciklopédiák