Már a borító is megteszi hatását. Valljuk be, nagyon trendire sikerült. Simán árulhatnák képként, bekeretezve, designer boltokban. A jól ismert fotó felhasználásával készült, ami minden utcasarkon látható: a rosszcsont kubai sármőr gyöngyfogsorában tartja szivarját. Adja is magát a probléma. Nincs mese, a lázas népfia popikonná degradálódott. Ez nemcsak hősies ténykedésének köszönhető, meg hogy fotogén, hanem annak is, hogy a gerilla-hadviselést exportcikknek tekintette, s miután rendbe szedte hazáját, elindult, hogy más elnyomott népeknek is segítségére legyen. Venezuela és Kongó sikertelen felszabadítási kísérlete után Bolíviában próbált szerencsét, ahol a hatalmak végképp megelégelték buzgalmát, s amint sikerült foglyul ejteni, a bolíviai elnök személyes utasítására agyonlőtték. Che Guevara halálának híre megrázta a világot, és hírességek (Neruda, Sartre, Csoóri Sándor) adtak hangot tiltakozásuknak brutális kivégzése miatt. Egyébként meg szerencséje, mert az „ágyban, párnák közt” nem valami menő. A nagyok tudják, hogyan távozzanak! Golyóval. Lásd John Lennon, Versace, J. F. Kennedy, Tupac, Jimmy. És már kész is a legenda, jól kitalálták. Akárhogy is, a mítosza elrákosodva burjánzik, és valószínűleg sem az eladó, sem a vevő nem tudja, ki az a frász az a Che Guevara, aki a pólón mosolyog, de nagyon jól néz ki. Hogy elejét vegyük eme vétkes tudatlanságnak, emeljük le a könyvespolcról például A gerillaharcos kézikönyvét.

Ez a könyv nem más, mint Che Guevara tankönyve, melyben tömören, lényegre törően összegez minden ismeretet, amit csak egy gerillának tudnia kell. Lenyűgöző olvasmány, ami egy vadregényes világba röpít. Földalatti szervezkedés, titkolózás, rejtett laboratóriumok, éjszakai akciók, kémkedés. Megtudhatjuk, hogyan kell szakszerűen hidat robbantani és egyéb szabotázsféléket végrehajtani, mit vigyünk magunkkal a dzsungelbe (függőágy, nejlonfedél, jó cipő, két kötél, élelem, tányér, kés, villa -ugyanis ezek sokoldalúan felhasználható tárgyak, fegyverápolás kellékei, fegyver, muníció, penicillin és egyéb gyógyszerek, sebészeti felszerelés, dohány, szappan, fogkefe, fogkrém, egy könyv, amit egymás közt lehet cserélgetni, és – ha van még hely a hátizsákban, akkor – kekszek, bozótvágó kés, gazolin vagy gyantás fa nedves időben tűzgyújtáshoz, toll, ceruza, tű, cérna, gombok). Ismerteti a bevált hadászati manővereket olyan természetességgel, mintha a teafű áztatásának technikáját magyarázná. Valamint köszönjük Guevara úrnak, hogy külön fejezetben tér ki a nők nagyszerűségére és nélkülözhetetlenségére háborús helyzetben is. Szinte hihetetlen, hogy az ember a kezében tarthat egy tankönyvet, aminek tananyaga az elnyomó hatalom megsemmisítése.

Olyan elbűvölő egyszerűséggel tárgyalja a gerillaélet fejezeteit, hogy az olvasó úgy érzi, mintha csak leült volna egy szivarra a legendás kubai forradalmárral elbeszélgetni tapasztalatairól. A könyv szövegét véve ez nagyjából így zajlana:

– Tehát tankönyvet írtál a gerillaharcosoknak?
– Körvonalakat ajánlunk, nem szentírást.
– Mondd csak, Che! Ki is a gerilla tulajdonképpen?
– A gerillaharcos társadalmi reformer, aki azért ragad fegyvert, mert megtestesítője a nép dühödt tiltakozásának elnyomói ellen. Elsősorban és mindenek felett agrárforradalmár, aki kifejezi a nagy paraszti tömegeknek azt a vágyát, hogy tulajdonosai legyenek a földnek, a termelő eszközeiknek, az állataiknak, mindannak, amiért élnek, ami a temetkezési helyük is lesz.
– Hogyan foglalnád össze tömören a harcmodorotokat?
– „Lecsapni és elfutni”, sokan így nevezik megvetően, és így pontos. Lecsapni és elfutni, várni, lesben állni, megint lecsapni és elfutni, ismételten nem hagyni békén az ellenséget. – Szippant egyet vaskos szivarjából, majd folytatja. – Alapvető része a gerillataktikának, hogyan bánjunk a körzet valamennyi lakosával. Hasonlóan fontos az is, hogyan bánjunk az ellenséggel; a norma az abszolút hajthatatlanság támadás idején és abszolút hajthatatlanság azokkal a megvetésre méltó elemekkel szemben, akik besúgáshoz és gyilkossághoz folyamodnak, és a lehető legnagyobb irgalom azokkal az ellenséges katonákkal szemben, akik úgy mennek ütközetbe, hogy katonai kötelességüket teljesítik. Bár tornádóként küzd, elpusztít mindent, és nem kegyelmez, ennek ellenére a gerilla jóindulatú a védtelen foglyokkal szemben, és tiszteletet mutat a halottak iránt.
– Mit kezdtek a foglyaitokkal?
– A sebesült ellenséget gondosan és tisztelettel kell kezelni, hacsak az előélete miatt nem érdemel halálbüntetést. Ha nem megrögzött bűnöző, kioktatás után szabadon kell engedni.
– Hogyan jártok el, ha saját katonát kell fegyelmezi?
– Ha a fegyelmet megsértik, a vétkest meg kell büntetni, bármi legyen is a rangja, és szigorúan kell megbüntetni, úgy, hogy fájjon. A tíznapi börtönbüntetés fenséges pihenőidő a gerillaharcosnak: tíz nap, amikor nem kell tennie semmit, csak enni, nem kell menetelnie, dolgoznia, őrt állnia, kedvére alhat, pihenhet, olvashat stb. a fegyverviselés jogától való megfosztás igazi büntetésnek számít, és pozitív reakciót válthat ki.
– Nekünk, nőknek van helyünk a fronton?
– A nők képesek a legnehezebb feladatok végrehajtására, képesek a férfiak mellett harcolni; és ellentétben a jelenlegi hiedelemmel, nem teremtenek a katonák közt szexuális természetű konfliktusokat, ha van kellő ideológiai és szervezeti bázis. Igen fontos feladata a nőknek, hogy megtanítsák az írás-olvasás alapjait, sőt a forradalmi elméletet is, elsősorban a térség parasztjainak, de a forradalmár katonáknak is. – Egy pillanatra eltöpreng, és hozzáfűzi – Egy varrógéppel és néhány szabásmintával a nők csodákra képesek.
– Valami praktikus tanács?
– Az USA piacain kapható puskák és géppuskák közül az egyik legjobb az M-1 puska, melyet Grandnak is neveznek. A középnehéz, háromlábú géppuskák is használhatók kedvező terepen.
– Hogyan kommunikálnak egymással az egyes csoportok?
– A nemrég befejeződött kubai háborúban egyes hadműveleti körzetekben több kilométernyi telefonvonalat létesítettünk, de tökéletesen megfelelők a füstjelek, a tükörrel visszavert fényjelek és a postagalambok.
– Mi a gerilla legnagyobb öröme?
– Akinek van bakancsa, a boldog létezés biztonságát élvezi az uralkodó körülmények korlátjain belül.
– Tábori orvosaitok vannak?
Bólint.
– A fogorvosoktól azt kérjük, hogy egyszerű tábori felszereléssel és fúróval jöjjenek, mert így gyakorlatilag minden feladatot elvégezhetnek.
– Tudod-e, mi a hasonlóság a gerilla és a mi nemzeti hősünk, kis Vuk között?
– Várni a sötétséget, a gerillaharcos természetes szövetségesét! – vágja rá.
– Így van. Vuknak is legjobb barátja a sötétség.
Ekkor Che elkomolyodik.
– A gerillaharcosok éjszaka megnőnek, az ellenségnek azonban a félelme nő a sötétben.
– Mit tanácsolsz nekünk?
– Az emberek gyűljenek össze vidéken rádiót hallgatni, és ahol fejlettebb a technológia, nézzék a televízióban miniszterelnökünk élvezetes és népszerű előadásait.
– Mit látsz, ha a jövőbe pillantasz?
– A küzdelem keserves és hosszú lesz, visszaeséseket fogunk elszenvedni, eljutunk majdnem a megsemmisülésig; csak a meggyőződés, a fegyelem, a végső győzelembe vetett hit és a kivételes vezetés mentheti meg a helyzetet. Ez a mi kubai tapasztalatunk lényege, ahol mindössze tizenkét embernek sikerült megmentenie a leendő hadsereg magvát, éppen azért, mert teljesítettük az említett feltételeket, és mert a vezetőnk neve Fidel Castro volt.

A fenti elképzelt beszélgetésben Che szavait a könyv magyar változatából, szó szerint vettük át. Hogy megfelelően tudd értékelni gondolatait, ajánlatos hozzáolvasni egy életrajzot, mert Che Guevara nemcsak elméleti stratéga volt, hanem főleg a tettek embere. A gerillaharcos kézikönyve önmagában mindenképp szórakoztató, kontextusba illesztve pedig tanulságos és akár kötelező olvasmány.