Október 3-án Torontóban teret neveztek róla, annak tiszteletére, hogy a Budapesten elhunyt költő, hosszú ideig a város lakója volt. "Faludy Györgyöt az egyik legnagyobb magyar költőként, az elnyomással szembeszálló, bátor emberként tiszteljük" – mondta Rita Davies, a torontói kulturális szövetség vezetője. A tér a St. Mary utca 25. számú házzal szemben van, ahol Faludy György 25 évig élt. A tér tervezője Scott Torrance "magyar" teret tervezett, mely struktúrájában és színeiben a költészet témáira és Magyarországra emlékeztetnek.
Faludy György már ismert művészként 1967-ben érkezett Torontóba, 1976-ban kapta meg a kanadai állampolgárságot. Költészetét a Kanadában töltött több mint két évtized alatt áthatotta a befogadó ország iránti tisztelet. Írásai közül több fordításban is megjelent, művészete erősen hatott a kanadai irodalmi élet számos alakjára.
Ismeretlen szanszkrit költőtől
a következő fordítása lopta be a szívembe magát:
Szeretkezés közben
Selymes húsa hozzád tapad, ölébe süpped horgonyod,
körülvesz édes szőre,
csorgatott méz a pillanat, megszédülsz és azt gondolod,
nem válsz el soha tőle,
nincs bánat, gond, se fájdalom, nincs múlt s jövő,
csupán jelen, s száguldasz rajta, meztelen
lovas, amíg az élvezet ágyékodból fejedbe száll,
s libabőr futkos hátadon
szemet hunysz; nyíló, illatos lótuszvirág az életed,
s a mindenség tökéletes.
Faludy sokat élt. Szó szerint. Különleges jelenség volt a magyar irodalomban. Olvassatok Faludyt!
Hozzászólások