A modernkor szülötteinek sokszor nehéz a történelem megemésztése. A busz után rohanva nem állunk meg azon gondolkozni, milyen történelmi jelentőségű utcán haladunk át, a kiről- és miért elnevezett téren kávézgatunk vagy épp melyik hős szobra előtt ücsörögve trécselünk a haverokkal. A fiatalság védelmére legyen mondva – nyilvánvalóan nehéz átérezni tiszteletteljesen a múltat, mikor egy ki tudja hanyadszorra kiadott tankönyv lapjain találkozunk vele első ízben, ami így csak egy szimpla szöveg semmi több. Mi nem tudjuk milyen amikor a szüleink arra keltenek, hogy „itt vannak a szovjetek”, és persze azt se tudhatjuk milyen, amikor egy partyfotó helyett egy háborús képen kell keresnünk magunkat. A személyes érintettség hiányának ellenére persze mindenki rendelkezik az empátia és képzelőerő képességével, ráadásul egy olyan korban élünk, amely temérdek információt szolgáltat számunkra, így megadva a lehetőséget, hogy a múlt kirakós darabkái egészet alkothassanak a fejünkben.

A Magyar Távirati Iroda vállalta magára azt a nemes feladatot, hogy ezeket a darabokat előkutassa, hiszen archívumában rejlő felvételek az elmúlt évtizedek felbecsülhetetlen értékű, történelmi jelentőségű munkái. Az MTI 1993-ban védett muzeális gyűjteménnyé minősített fotóarchívuma 13 millió eredeti negatívot és 5 millió pozitív mintaképet őriz. Vince Mátyás, az MTI elnöke indította el a képvagyon széleskörű bemutatását a nyilvánosságnak, hogy a nagyközönség számára is kiderüljön, milyen értékek rejtőznek az archívum mélyén. Ezen történelmi jelentőségű értékek tiszteletére indította el az MTI a Kor-képek című fotóalbum-sorozatát, melynek hetedik kötete idén augusztusban jelent meg. E könyv minden eddiginél hosszabb távot, az 1968. január 1.-étől 1979. december 31.-éig terjedő időszakot öleli át. E korszak a hazai publicisztikában „fridzsiderszocializmusként” terjedt el, utalva arra, hogy a nemzeti jövedelem növekedése már lehetővé teszi az életszínvonal növekedését, mely azzal járt, hogy beindult a háztartási gépek, népautók tömeggyártása (elsőként a háztartási hűtőgépek terjedtek el tömegesen innen jött a név). A nyolcadik egyben záró kötet októberben került bemutatásra, amely a „puha diktatúra” időszakát (1980. január 1.- 1989. október 22.) eleveníti fel képekben. Ebben a korszakban Magyarországot sokszor emlegették a szocialista diktatúra „legvidámabb barakkjának”(más szocialista országok szigorúbb diktatúrájához viszonyítva). Néhány kérdés tabutémának számított a nyilvánosságban, melyek főként a rendszer legitimitására, illetve az ideológiai alapjaira való kérdésességre utaltak. Hiába számított tabunak a szovjet megszállás, a gyáron belüli munkanélküliség, mindezek ellenére fennmaradtak fotók, melyek felfedik az igazságot.

A kiállítás az utolsó két kötet 99 legjobb felvételét vonultatja fel az érdeklődők számára. Bár a fotók megtekinthetőek az interneten és meg is vásárolhatóak a Kor-képek fotóalbum sorozat részeiként, de mindenképp érdemes ellátogatni a MÚOSZ épületébe, hiszen felnagyítva (30×40 cm illetve 70x100cm) csak itt tudjuk őket megtekinteni és végletekbe menően kielemezni.

A kiállítás ingyenesen megtekinthető 2010. november 26-ig, hétfőtől-péntekig 10-19 óráig, szombaton 10-15 óráig és vasárnap 10-14 óráig.
Helyszín: Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Budapest VI. kerület, Vörösmarty utca 47/a.