Ősfilm
A Lumière fivérek 1895-ös találmányát, a
kinematográfot tekinthetjük a mozizás alappillérének. Auguste és Louis már
decemberben megtartották nyilvános előadásukat a Párizsi Grand Caféban.
Magyarországon a 19. század végén kezdtek mozgóképeket vetíteni,
többnyire budapesti kávéházakban. Míg nem indult be a magyar némafilm-gyártás,
az állandósult mozikban amerikai, olasz és francia filmeket vetítettek.
Hangosfilm
Edison találmánya, a fonográf adta a lehetőséget, hogy
1922-ben levetítsék az első hangosfilmet Berlinben. A hangosfilm korszakát a
Warner Brothers 1927-ben készült alkotásához, A Dzsesszénekeshez
kötik. Magyarországon az első hangosfilmet, a Kék Bálványt Budapesten
mutatták be, 1931. szeptember 25-én, a Royal Apolló moziban, Jávor Pál
főszereplésével. Majd ezt követte a Hyppolit, a lakáj c. film. A hangosfilm
annakidején a filmművészet elé fektetett korlát volt, bizonyos szempontból. A
kezdeti hangtechnikai nehézségek miatt a színészeknek rejtett mikrofonok
irányába kellett beszélniük, ezáltal korlátozódott a szabad mozgási terük. A
megoldást erre a sztereóhang adta, melyet Walt Disney 1940-ben készült Fantázia
című rajfilmjében alkalmaztak először. A a digitális hangrögzítés a 80-as
években jelent meg.
Fekete-fehérből és színes
Először csak színes
hatású film készült, hála a Lumière testvéreknek. Németországban, az USA-ban is
foglalkoztak a színkeverési technikák fejleszésével, amelyben Walt Disney is
részt vett. Ő mutatott be először rajzfilmet, és az ő nevével fémjelzett
Hófehérke és a hét törpe bemutatója volt az igazi áttörés a színes film
életében, 1937-ben.
Számítógépes rásegítés
A CGI (Computer Generated
Imagery) fejlődése lehetővé tette, hogy a makettábrázolás már nem minden esetben
szükséges, számítógéppel szinte minden megoldható. Hatalmas hadsereg,
fényképszerű animációs filmek, trükkök.
Az ipar
1911-ben
nyílt meg az amerikai filmes álomgyárban az első stúdió, és az 1920-as évek
végén már pörgöttt a Hollywoodi filmgyártás. Hogy még több legyen a profit,
az amerikai filmesek stúdiókat hoztak létre, melyek köré moziláncolatokat
szerveztek, és az új filmeik vetítési jogát csak később adták át a többi
mozinak.
A híres ötös kezében a gyeplő, íme a „Big Five”: Paramount, MGM
(Metro-Goldwyn-Mayer, Hollywood leghíresebb filmstúdiója a ’30-as években),
FoxFilm, Warner Brothers, és az RKO (már megszűnt). A televíziózás
átalakította a nézői szokásokat, de az ügyesebb filmstúdiók életben maradtak.
Magyar vonatkozású a Paramount Pictures cég, melyet a magyar származású Adolf
Zukor alapított, egy másik cég átszervezésével.
Milyen díjakat
söpörhetnek be az alkotások? Nem csak a nézők elkápráztatása, az eladott
jegyek által termelt profit, hanem a díjak is motiválják a stábot, a
színészeket, az egész filmipart. Csillogás, fényképezőgépek villogása, és a
kis szobrocskák, a legjobbaknak: az 1990-es évektől kezdve megközelítőleg 200
filmfesztivált rendeznek a világon. Nézzük, mi van Európában! A
legjelentősebbek: Az első Velencei Nemzetközi Filmfesztivált 1932-ben rendezték,
a fődíja az Arany-Oroszlán. Arany Pálma-díjat zsebelhetnek be 1946 óta
Cannes-ben, mely kiemelkedő az európai filmfesztiválok között. A Berlini
Filmfesztivál, a Berlinale, 1951-ben kezdődött Hitchcock A Manderley-ház
asszonya című filmjével. És a tengerntúlon… az USA legrangosabb filmművészeti
díját, az Oscar-díjat, mely hivatalos nevén Academy Award, 1929 óta adják ki. Az
Oscar előszobájának is becézett Golden Globe-díj (magyarosan Arany Glóbusz)
nyerteseit Hollywoodban élő külföldi médiumoknak dolgozó újságírók szavazzák
meg, Návai Anikó ennek tagja.
Cirkusztól a multiplexig
A kezdetekkor
a filmtekercseket nyilvános helyeken, alkalmi vetítőtermekben mutatták be, és a
cirkusz is ilyen helynek számított. Az első filmszínházat üzlethelyiségből
alakították ki, 1896-ban, New Orleansban. Több év telt el, mire az 1910-es
években az Amerikai Egyesült Államok mozilázban égett. 1914-ben nyílt New
Yorkban a filmszínházpalota. A keresleti igényekhez alkalmazkodva gombamód
szaporodtak a mozik és a filmszínházak.
A fejlődést alábbhagyott, mikor a
„mozi” az emberek otthonába költözött, az 1980-as években a VHS technika és a
kábeltelevíziózás segítségével, majd egy évtizeddel később a digitális
DVD-technika nyitott utat a kalózkodásnak. A kis mozik élete veszélybe
került. Új típusú mozik jelentek meg: a multiplexek, hogy kifizetődő legyen, és
szívesen járjanak oda a fiatalok: sok teremmel, az előtérben popcornt és kólát
áruló büfékkel, az amerikai filmek vonalát erősítve, valamelyik plázába
ágyazva.
Háromdimenziós filmélmény
Szemedben a
kulcs!
Egy kis biológia… két szemünk kétféle képet lát. Ha befogod az
egyiket, majd a másikat, és öszehasonlítod a képeket, magad is erre a
következtetésre jutsz. Ebből a kétféle képből adódik a háromdimenziós
térélményünk. A kamera egy objektívje az egyik szemed által érzékelt képnek
felel meg. Ha két objektívvel felszerelt kamerát használnak, a két képből – a
szemhez hasonló módon – létrejöhet a 3D.
Egy képet a bal szemnek, egyet
a jobbnak. Az a kérdés, hogy a két szemünknek szánt különböző képet hogy
vetítik egy vászonra, és akkor a mi szemünk honnan tudja, melyik képet kell
néznie, hogy három dimenziót lásson. Ennek megoldására két módszert találtak
ki. Speciális 3D-s vetítési technikák: színszűrés és polárszűrés
A
színszűrés a színárnyalati különbségeken alapszik. Az egyik szemnek szánt képet
általában zöld, a másikat piros árnyalatban vetítik ki. A néző felvesz egy
szemüveget, melynek az egyik lencséje zöld, a másik piros, így a két szemünk
külün képet érzékel, melynek eredményeként elértünk a térélményt. A
polárszűrés is hasonló kétobjektíves technikával készül, a különbség annyi, hogy
a filmnézés közben használt szemüveg nem színt, hanem poláros fényt szűr. Így a
jobb és a bal szemnek szánt képeket, melyek egymás alatt vannak a filmszalagon,
vetítőgép alatt két eltérő síkhoz való polárszűrűn keresztül engedik át. A
szemüveg arra szolgál, hogy a vászonról visszaverődő poláros fény miatt mindig
az annak a szemnek szánt képet engedje át. Az ilyen technikával vetített
filmekhez foncsorozott vásznat használnak (bevonják Ag2O-dal), mert a normál
vászonról polarizálatlanul verődik vissza a fény. Valaki egyszer úgy
foglalta össze a két eljárás közötti különbséget, hogy a zöld-piros szemüveg az,
ami tönkreteszi a szemet, a másik pedig az, ami nem.
Mindenesetre fél óránál
több már nem esik jól a szemnek.

IMAX – és a mozi életre kel.
Az első IMAX – Image Maximum – mozi
Torontóban (Kanada) kezdett filmeket vetíteni, a nevéből is adódóan, hatalmas
képpel, pont akkorával, ami teljes mértékig betölti a néző látóterét. A világon
228, Európában ebből 41 moziban élhetik át a nézők a maximális képélményt, mely
tízszer akkora, mint a normál film (35 mm-es). Ebből adódóan hatalmas
felbontásban érzékeli a szemünk. Még egy technikai ügyesség: a vízszintesen
befűzött szalag filmkockáját egy speciális vákumhatás rászívja a kamera
lencséjére. Ehhez jön még a bedigitalizált hanganyag, melyet a fimmel
szinkronban vetítenek le, a fülünk hatcsatornás hangot érzékel.
Hogy a 2D-ből
3D legyen, arról az IMAX DMR, az IMAX saját szoftvere gondoskodik, modern
digitális technikát alkalmazva.
Az IMAX
Budapesten – elképesztő adatai pontosan: belmagasság: 18,86 m; vászon mérete:
24 * 18 m, és 400 fő a befogadóképessége – két ismeretterjesztő filmmel debütált
2007 őszén : T-Rex és a Nagy Mélység titkai, káprázatos 3D-ben, aminek a
vetítési idejét a szem tűrőképessége leredukálja 35-40 percre. A U2 3D
koncertfelvétel mellé most érkezik az Űrállomás 3D.
Háromdimenziós
tervek
Minden attól függ, átírják-e a filmeket 3D-re (DMA-eljárással), és ha
igen, mikor? A tervek között szerepel a Disney forgalmazásában a Wall-E című
robotos történet, a Bolt című fantasy és a The Prinzess and the Frog /A hercegnő
és a béka/ c. mese. A Pixar Toy Story-t ígér és a Grimm fivérektől a Rapunzel
című mesét.