Munkás kezdetek és extra szegecselés

A farmer ősembereként tarthatjuk számon a 16. századi durva indiai textilből készült nadrágot, a dungaree-t, melyet indigóval színeztek, és Bombay közelében árultak. Népszerűvé vált a matrózok körében, és útnak indult. Képzeljétek el a genovai tengerészet olasz matrózait, a hajódeszkákat súrolva, deréktól lefelé farmernadrágban. Nem a küllem, hanem a praktikusság és az anyag elnyűhetetlensége volt a döntő. Akár esik, akár fúj, ha kell, a szárakat felgöngyölve. Aztán a retkes farmerokat hálóba tették, és a hajó mögé dobva a hullámokra bízták a tisztítómunkát. Az 1850-es években Amerika aranylázban égett. A zsidó származású kereskedő, Levi Strauss kivándorolt Bajorországból, és unokabátyja New York-i rövidáruboltjában kezdett dolgozni. Később gondolt egyet, és a San Franciso környéki aranyásókat látott el barna sátorponyvából készített nadrágokkal. Ezt a durva anyagot később felváltotta egy francia pamutanyag, a denim. A farmerhez való nyersanyag Nimes-ből való származását a „de Nîmes” francia szóösszetétel adja, amiből hangzás után levezethető a „denim”. Levi előállt az ötlettel, hogy saját nevével fémjelezve kereskedelmi forgalomba hozza a farmert, Levi Strauss & Co. üzletében. Mi lenne, ha a szegecsekkel lenne kiverve a farmer? Jacob Davis szabó fejében motoszkált ez a zsebek tartósságát célzó ötlet, ám mivel neki nem volt elég pénze, hogy szabadalmaztassa az ötletet, Strauss-hoz fordult. 1872-ben készült el az első olyan farmer, melynek zsebei szegecsekkel voltak a nadrágra erősítve. Na ide lehetett rámolni az aranyat.

És egy év múlva szabadalmaztatták az ötletet. Újjászülettek a nadrágok szegecsekkel és narancssárga cérnával díszítve, és 1920-ban új név jelent meg: a blue jeans, mivel kékes árnyalatban játszott a viselet. A következő évtizedben a hózentrógerek (nadrágtartók) a kukába vándoroltak, és a sokkal sikkesebb övekkel stabilizálták a farmert a derék körül. A 40-es években Levinek riválisai is akadtak: Lee Cooper és a Wrangler.

Importálják a katonák és a filmsztárok..

A világháborús amerikai katonák hozták Európába a blue jeanst, és az anyag népszerűségét tovább növelték a szívtipró mozisztárok, mint James Dean és Marlon Brando, az 50-es 60-as évek idoljai a tipikus szerkóban: T-Shirt, bőrdzseki és az ehhez passzoló Blue Jeans.

Az 1950-es években fiatalok a tradíció és önkény elleni lázadásuk szimbólumai közé emelték ezt a helyenként texasnadrágként becézett ruhadarabot. Ezt persze nem fogadták az iskolák és a munkahelyek a kellő elragadtatással, néhol egyenesen tilos volt farmert hordani. A hippik ráadásul virágmintás díszítéssel és foltokkal még extrémebbé tették a nadrágjukat.

Európában először 1948-ban gyártott farmert amerikai katonai nadrágok szabásmintájára az L. Hermann ruhagyár, mely több szempontból érdekes: 10 évvel később az itt gyártott blue jeans felvette a „Mustang” márkanevet, és ebben az üzemben készült az első női farmernadrág, 1953-ban, a Girls-Camping-Hose.

Magyar farmerszenzáció, 1978.

Hazánkban már a 60-as években megjelent ez a viselet, de kezdetben mint a lázadás szimbólumát, itt is negatívan fogadták. Aztán ahogy liberálisabbá vált a politikai rendszer, egyre népszerűbbé vált ez a praktikus viselet.

A farmergyártás 1978-ban kezdődött, és jól irányzott kampánnyal egyből a figyelem középpontjába terelték a magyar farmert, a Trappert. A közönséget egy pályázati kiírással szólították meg: kerestetik a magyar farmer fantázianeve. Ez lett a Trapper, és a hirdetőplakátok elárasztották az utcákat, az újságokat /Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin, Esti Hírlap, Füles/, és a Petőfi rádióban és a televízióban, sőt, még a moziban is reklámoztak. És szinte hihetetlen, de az Erkel Színház függönyéből is Trapper hirdetőfelület lett.

Formabontás és idomulás

Az 1990-es években terjed el a buggyos Baggy Jeans vagy Skater Jeans. Egy legenda terjeng arról, hogy a börtönben levő farmeros emberektől elkobozták az övet mint öngyilkosságra alkalmas tárgyat, és az emberekről a gatya le-lecsúszkált, úgy, mint a mai srácoknak, akik a gatya ülepét a térdüknél hordják. Ez a lezserség megihletett pár embert, és elkezdődött a csípőről való lecsúszás divatja. Volilá: csípőnadrág!

A 70-es évek trapézos fazonú hulláma 2000 körül visszaköszönt, és időközben megjelentek az elasztikus szálak a farmer szövetei között, és a sprőd anyagot már nem kellett hordással és jó nagy mosással betörni. Kényelmesebbé vált, így jobban feszülhetett, nem akadályozta többé sem a vérkeringést, sem az emésztést.

Az erotikus farmer

A test vonalához idomuló és a formákat hangúlyozó szabásminta már a cowboyok erősségét is megmutatta.

A Rolling Stones 1971-es albumának, a Sticky Fingersnek a lemezborítóján is nyilvánvaló.

Ráadásul a farmert viselő nők is megkapták a magukét annakidején: „testhezálló ülep a fenéken” („hautenger Sitz am Po”) és a „testiséghangúlyos farmer” jelzőkkel fogadták a passzentos női farmert.

Nyit-zár-nyit-zár. Zippzár?

A tradicionális forma a végig gombos, néhány modell még őrzi a viselet eme sajátosságát. Az öltözködési procedúrát megkönnyítő zippzár és egy stílusos fémgomb kombinációja a populárisabb fazon.

Farmer a divatdiktátorok kezében

Ahogy a divatdiktátorok kézbe vették az inspiráló anyagot, a szabásminta tervezése és a koptatás művészi színvonalra emelkedett. Volt, hogy a nagyon kopott, agyonhasznált hatást keltő darabok jöttek divatba, és ezzel együtt a kőmosás, rojtozás és szaggatás. A blue jeans színskálája a világos égszínkéktől a dark blue-ig terjed, de már arra is rájöttek, hogy a legegyszerűbb legyártani a fehér alapanyagot, amit a divat igényeihez igazodva tovább lehet színezni.

A farmer jelentése kibővült, már nem a ruhadarabot, a jeans-t jelenti, hanem egy textilfajtát, így a kreátorok lehetősége korlátlan:

A farmerszoknya szó már nem idegen, de olyan szófordulatokkal is elkezdhetünk barátkozni, mint farmer puff (babzsákfotel farmerból), farmer óraszíj, és farmer fehérnemű. Ha valaki nagyon odavan ezért az anyagért, túlzásba is viheti: farmerszoknyában leül a farmerkanapéjára, keresztezi a farmercsizmás lábait, hogy ne láthassa senki a farmerbugyiját, és a farmer táskájából előhúzza a farmertokba vont mobilját, vagy iPod-ját.

A farmer örök.

Erről szól a Kékfestő Múzeum vendégkiállítása a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban – 8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 2.-, mely augusztus 24-ig látogatható. Ha arra jártok nyáron, keressétek „Az örökéletű farmer”-t!