Hosszú utat tettünk meg a hurkát majszoló Gyurkától, amíg a magyar reklám eljutott oda, ahol most van. Az átlagember a reklámokat ma elsősorban a kereskedelmi tévékben látott hirdetésekkel és a szinte az egész országot elborító óriásplakátokkal azonosítja, na meg a minden görbe fánál ott álldogáló szórólap-osztogatókkal, a színes reklámfecnikkel telitömött postaládákkal, és az idétlen kartontáblát emelgető Klapka Györggyel a Vámház körútról. A reklámokról általában úgy lehet vélekedni, hogy idegesítő baromságok, melyek állandóan megszakítják a filmeket a tévében, tolakodóak, még az elektromos szarcsimbók-szedegetőt is pucér nőkkel hirdetik, és agyatlan droidnak tekintik a nézőket, akiknek élete nyomorult és sivár lenne X klotyótisztító nélkül.

Mindezekből kifolyólag az elmúlt bő 10 év alatt minden épeszű és jóízlésű ember szívből megutálta a reklámokat, melyek áltudományos halandzsákkal és vérnyomásemelgető ostobaságokkal harsognak a képünkbe, akár tévét nézünk, akár újságot olvasunk, akár csak sétálunk az utcán. A két nagy, országos kereskedelmi televízió „jóvoltából” mindenkinek a könyökén jön már ki a klinikai tesztelés, a bifidusz aktiregulárisz, Emese, az embereket nyíltan lehülyéző műszaki bolt, Laci, akinek jók a fogai, és persze a tíz fogorvos, akik közül nyolcat szó nélkül tarkón lőne minden normális polgár, amiért nem lehet tőlük nyugodtan tévét nézni.

Ma ott tartanak a hazai tévéreklámok, hogy a két nagy csatorna nézettsége durván 15-20 százalékkal esik vissza minden reklámblokk kezdetekor, mivel ennyien kapcsolnak el az adott tévéadóról. Kicsi ország vagyunk, annál is kisebb piaccal, és ezt a reklámozóknak is tudniuk kellene, hátha akkor nem próbálnák az amerikai típusú marketinget ennyire erőszakosan legyömöszölni Magyarország torkán. Az eleinte kedves és akár még szerethető reklámfilmeket idővel agresszív stratégia váltotta fel, amely vagy hamis életérzést von egy-egy termék köré, sok esetben nem véve figyelembe a speciális magyarországi jellegzetességeket, vagy valami más globalizált egyen- marhaságot próbál a fogyasztók nyakába sózni.

Ami a hazai szakmát illeti, mivel a magyar emberek ingerküszöbe és toleranciaszintje köztudottan elég alacsony, sok reklámötlet eleve megvalósíthatatlan, hiszen valakinél biztosan bekattanna a régi jó kelet-európai feljelentő-rutin, és panaszt emelne a médiahatóságnál, amely nem lenne rest milliós bírságot kivetni a magyar adófizetők lelkibékéjének megőrzése érdekében (ha az Egri csillagokat képes volt valaki befújni pár éve, ugyan mit számít egy reklám…). Maradnak hát a közepes színvonalú, ártalmatlan licenszreklámok (pl. Pécsi Ildikó belemegy a koszos ruha szövetébe), vagy a kifejezetten a magyar piacra szánt, vagy hazai gyártású gügye hirdetések (pl. Törköly Levente és Kovács Patrícia lestoppolják a Halászbástyát a konzervnyitós bank kedvéért), alig akad egy-két valóban ötletes vagy szellemes darab, többségük viszont semmitmondó, vagy simán csak hülyeség.

Ami azt illeti, a nagyvilág (vagy akár csak Európa) reklámfilmjeinek legjava egyáltalán nem jut el hazánkba, ha másért nem, hát azért, mert az adott termék vagy szolgáltatás egyszerűen nincs jelen nálunk. Aki ezek után nem dőlt még a kardjába, és kíváncsi valóban színvonalas reklámfilmekre, az most nagyon nyissa ki a szemét-fülét, mert örömhírrel szolgálhatok: 2011. május 28-án újra megrendezésre kerül a Reklámzabálók éjszakája! A hazánkban idén 10 éves reklámfilm-mustra új helyszínen, a Millenáris B csarnokában várja a műfaj rajongóit. A nagy érdeklődésre való tekintettel már délben elkezdődnek a programok, melyek alapját természetesen a világ reklámfilm-termése fogja adni. Idén rendhagyó módon kétszer 6 órában lesznek vetítések az elmúlt két év legjobb, legviccesebb, legmeghökkentőbb, vagy éppen legötletesebb reklámjaiból. A délutáni műsorban a tavalyi összeállítást, este és éjjel viszont már a legújabb, 2011-es anyagot láthatja a nagyközönség. A programot a már megszokott szórakoztató és látványos show-elemek színesítik: szakmai fórumok és előadások, állásbörze, koncertek, dumaszínház, sztárvendégek, zene, tánc, kaja, pia, nők.

A délutáni vetítésre 13 órakor nyitják a kapukat, az esti program pedig 20 órakor kezdődik és szokás szerint hajnalig tart.

Az idei rendezvény központi témája a tudatos fogyasztás mellett a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés lesz, ennek keretében az egyik legfőbb támogató, a WWF külön standdal vesz részt az eseményen, az eladott belépőjegyek árából pedig 2,5% a zöldszervezet természetvédelmi tevékenységét támogatja.

Idén első ízben kerül megrendezésre a Sportzabálók Napja, melynek fő üzenete a környezetre és emberi egészségre való odafigyelés. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatását is élvező rendezvényt a szervezők azzal a szándékkal hívták életre, hogy megismertessék a közönséget a sportolás számos formájával, az egészséges életmód és a sportolás hasznosságával. Az egész napon át tartó programsorozat a Marczibányi Sportcentrumban mozgatja meg a közönséget mind fizikailag, mind szellemileg. A szervezők célja a mozogni vágyó gyerekek és felnőttek, valamit a Reklámzabálók egész napos vetítésein résztvevő közönség megnyerése egy aktív, sőt interaktív sportnapra.

A programok között szerepel zumba- és versenytánc, capoeira, salsa, freestyle foci, valamint ping-pong, tenisz, kispályás foci, és számos egyéb érdekesség. Délután az aerobik világ- és Európa- bajnok Katus Attila mozgatja meg a közönséget. A szellemi sportokat kedvelők sem maradnak ki, nekik nyílt sakkedzés lesz, valamint rapid sakkverseny. Az érdeklődők sportszakemberek és neves sportolók előadásait is meghallgathatják a sport jövőjéről, ill. az alaptémához kapcsolódóan a sport és a reklám kapcsolatáról.

A rendezvényre kilátogatók egészségügyi szűrővizsgálatokra is jelentkezhetnek, több mint negyven féle szűrőprogrammal, valamint életmódtanácsadással. Este nyolctól a BL-döntőt lehet végigizgulni óriáskivetítők segítségével. És ami a legfontosabb: a Sportzabálók-rendezvény minden programja díjmentesen látogatható!