Kárpát-medencei esküvői szokásokhoz köthető tárgyakat vár a nagyközönségtől Magyar Menyasszony című új tárlatához a Magyar Nemzeti Múzeum.

Az intézmény szerdai közleménye szerint a felhívás apropója, hogy immár fél évezredes a gyűjtemény legrégebbi esküvői ruhája, Mária királyné 1521-es selyemdamaszt menyegzői viselete.
A Magyar Nemzeti Múzeum 2022 decemberére Magyar Menyasszony címmel a saját gyűjteményeire és közösségi gyűjtésre épülő nagyszabású kiállítást tervez, hogy bemutassa a magyar nő, a magyar menyasszony nézőpontjából az esküvői szokások, hagyományok, viseletek térbeli és időbeli változatosságát.
A tárlaton a társadalmi sokszínűség jegyében egyforma hangsúlyt kap város és vidék, a hazánkban egymás mellett élő felekezetek és népcsoportok, valamint a különböző társadalmi rétegek esküvői szokásai 1521-től 2021-ig.
A múlt és jelen dinamikus kapcsolatát, a ma emberének saját gyökereihez való viszonyát is bemutató tárlat az intézmény saját anyagán felül a hazai és a határon túli magyar közgyűjtemények anyagára is épít.
A múzeum több száz esküvővel kapcsolatos műtárgyat őriz a kora újkortól egészen a jelenkorig. A textilgyűjtemény legkorábbi menyasszonyi öltözete a 16. század elejéről való, Mária királyné a zöld selyemdamaszt ruhát a hagyomány szerint II. Lajos királlyal való házasságkötésekor, 1521-ben viselte. A legújabb menyasszonyi ruha az 1990-es években készült, és 2020 végén került a Nemzeti Múzeum Történeti Tárába. A ruha Szűcs Edit jelmeztervező munkája, aki a Dán Filmakadémia Roberts-díját nyerte el csapatával.
A kiállítás kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész-muzeológus kutatási projektjének kezdetén, 2020. augusztus 29-én Facebook-csoportot indított, amelyhez eddig 3500-an csatlakoztak. A tagok 1003 posztot, azon belül 1800 fényképet osztottak meg. A legkorábbi fotó az 1870-es években, a legújabb 2020-ban egy frissen végzett orvosnő és egy fiatal mentőtiszt esküvőjén készült.
A karantén idején zajlott My Home Office Challenge-gyűjtéshez hasonlóan a múzeumi kurátor ismét közösségépítésbe kezdett, hogy a közgyűjteményekben fellelhető, az esküvői szokásokra vonatkozó 19-20. századi forrásokon túl a leendő látogatók családtörténete, fényképeik és elbeszéléseik is beépüljenek a magyarság házasulási szokásait bemutató kiállításba.