Sohasem látott mennyiségű fotós pályaműve érkezett a World Press Photo 09 idei felhívására, mintegy 124 ország 5508 fotósának 96 268 munkájával. Ha valaki még nem ismerné a kezdeményezést: a World Press Photo egy 1955-ben alapított holland nonprofit szervezet, mely misszióként tekint a sajtófotográfia propagálására, a minden évben meghirdetett fotópályázat legjobb felvételeiből pedig vándokiállítást indít, szerte a világban.
A zsűri elnöke szerint az idei felhozatal annyira élő, vibráló és ember közeli, amilyen még sohasem volt. A publikált és díjazott 196 kép a hétköznapokat, a művészet eredményeit, a háborúkat, a szegénységet, természeti katasztrófákat eleveníti föl, olyan embereket kapnak lencsevégre, akik a hírek mindennapi szereplői (pl: Barack Obama). A dokumentarista fotográfia első sorban nem az esztétikumra, a hibátlanul megkomponált fotókra épít, mégis egy-egy alkotás teljes történeteket mondhat el egyetlen képbe sűrítve.
Sok más kapcsolódó platformhoz hasonlóan, a gazdasági világválság és következményei megjelentek, az év sajtófotója is a recesszió problematikája köré épített.

Az indiai mészárlások, a görögországi tüntetések, a brazíliai mélyszegénység és az ukrán helyzet, a a grúz-orosz konfliktusban megsérült helyi lakosok, omladozó lakóépületek, otthonaikból fejvesztve menekülő civilek képei tanúskodnak. A naiv szemlélődő számára úgy tűnhet, hogy az elmúlt esztendőben sem döbbent rá az emberiség a “szeress, ne háborúzz” örökbecsű igazság elévülhetetlenségére. Sok kritika éri a World Press Photot azzal kapcsolatban , hogy  minden évben a véres, kegyetlen jelentek ábrázolása van túlsúlyban a kiállításon, de  dokumentarista fotográfiáról beszélünk és világunk sajnos továbbra sem az az utopisztikus hely, ahol mindenki keblére ölel mindenkit és együtt jógázik az ellenségével, így -elrettentő példaként, történelmi lenyomatként-, még mindig szükség adódik a bolygónkon zajló értelmetlen háborúk megmutatására. Az idei kiállítás anyaga egyébként valamelyest könnyebben emészthető.
Természet kategóriában a rendkívül ritka hópárduc képe, a tóparti, kínai barackfa és a földrengés pusztításának megörökítése, a burmai természeti katasztrófa képei kiemelendőek.
A homoszexuálisok társadalmi megítélésre kiemelt figyelmet fordítottak. A szemfüles nézelődőnek föltűnhet, hogy a melegeket a terem egyik részében a spanyolországi helyzetben ábrázolják. Ebben az államban kiskorú, otthonukból a homoszexualitásuk miatt száműzött 9 éves (!) prostituáltak, HIV-fertőzött transzexuálisok rejtőzködnek. A terem másik végében, egy másik képen a modern család fürdőszobai készülődése látható, érdekessé a magyarázó szöveg miatt válik a fotó. A kép egy apát és kislányát ábrázolja, a gyermeket a férfi és szintén férfi házastársa fogadták örökbe.

Az egyedülálló, amerikai anyának egy teljes sorozatot szenteltek. A hétgyermekes asszony otthona káosz, bevétele a közeli shopban való munkából származik. Egy másik özvegy, amerikai asszony mindennapjai is elénk tárulnak,  láthatjuk autista gyerekeivel együtt folytatott mindennapos harcát a betegség ellen.
Személyes kedvenc volt a tanzániai albínók fotósorozata, fantasztikus az ellentét kirajzolódása a fekete és az albínó kislány külseje között, akik mégis a lehető legnagyobb összhangban és harmóniában ücsörögnek együtt. A szicíliai nyomornegyedbe is betekinthetünk, tőle pár lépésnyire pedig a romániai gazdag cigányok tökéletes, giccset sem nélkülöző otthonaiba nyerünk bepillantást, amire egyébként talán sosem lenne lehetőségünk.
Sport kategóriában a pekinigi olimpia képei uralkodnak, a műugrókról, ugrás közben készített felvételek igazi küzdelemről számolnak be, de a bokszolók “előtt-után” portréi is a sportba vetett rengeteg hit és kitartás árulkodó lenyomatai.
A World Press Photo 09-hoz ezúttal kapcsolódó programok is tartoznak. Civil Expo címmel az index.hu és az indafoto.hu szerveztek pályázatot az olvasóknak, akiktől a magyar valósággal kapcsolatos vicces, elgondolkodtató, keserédes fotókat várnak, melyeket válogatás után jelentetnek meg az indexen. Ezen kívül a World Press helyszínén is további válogatás zajlik a képekből, melyeket utána meg is jelentetnek egy kivetítőn.
Még egy kísérő program: a Csiga Galérián, szintén a kiállítás helyszínén, a Hamu és Gyémánt Magazinkiadó kezdeményez interaktív kapcsolatot a látogatókkal, akiknek automata pillanatfelvétel készül az arcukról, ezeket a felvételeket aztán összevetik az elmúlt tíz év professzionális fotóanyagával. Szlogenjük: “fényképezni mindenki tud, mi a fotózáshoz értünk.”

A World Press Photo 09 szeptember 25-től október 25-ig látogatható, naponta 10-től 20 óráig a Millenáris Fogadóban.