A történet valószínűleg mindenkinek ismerős: India, Mumbai, Legyen ön is milliomos. A szegény sorból származó Jamal és testvére Salim korán elveszíti szüleit. Megismerkednek Latikával, majd a vallási harcok miatt elhagyják a várost. Jamal szerelmes lesz Latikába, viszont menekülés közben elveszítik egymást. Míg Salim a hirtelen jött pénzt és az erőszakot választja, addig Jamal reménytelenül szerelmes Latikába. A két testvér útja is elválik, Jamal bekerül a műsorba, és megnyer mindent: húsz ezer rúpiát. Mindenki nagy meglepetésére nincs olyan kérdés, amire ne tudná a választ. Minden egyes kérdésnél az életének kemény pillanatai jutnak az eszébe, amit tud azt a múltjának „köszönheti”. A műsor készítői gyanút fognak és mindenáron ki akarják deríteni, hogy tud egy ilyen aluliskolázott fiú húsz milliót nyerni. Kínozzák, vallatják, a végén persze minden jóra fordul…

A fiatal Latikát alakító kislány, Rubina Ali életéből készült könyv egészen a kezdetektől mutatja be, miként használják fel a szegény sorban élő és jobb életről álmodozó gyerekeket. A kilenc éves kislány megszállottan nézi az indiai sorozatokat és minden vágya, hogy egyszer ő is híres színésznő lehessen. Édesapjával és testvérével él a gettóban (édesanyja elhagyta) , kavicsokkal játszik és nagyon örül, ha hetente egyszer egy kis hús kerül az asztalra. Ezután – ahogy ez lenni szokott – hirtelen felfedezik és elindul a mókuskerék. Meghallgatásokra jár, mindig nagyon megdicsérik, hogy mennyire tehetséges és milyen szép jövő áll előtte. Hosszas próbák után pedig felvételt nyer a Gettómilliomos gyerekszereplői közé, innentől kezdve pedig nincs megállás. Bár a könyv a kislány elmondása szerint íródott, nem egy tipikus kilenc éves gondolatai olvashatóak. Érződik, hogy az az idő, amíg a hírnév és siker tette ki a mindennapjait, nagyon sok mindenre megtanította.

Őszintén beszél mindenről, amit a film sikere után megélt. Arról, ahogy fogadták szülőhazájában a premier után, az estélyekről, díjátadókról és a hírességekről, akikkel megismerkedett. Számára Nicole Kidman egy kedves, de zárkózott és hideg színésznő, és azt sem érti, miért nem lehet ruhában fürdeni az úszómedencében. Elkápráztatja az a csillogás, ami a szállodákban és rendezvényeken fogadja, a sok étel, ital, és, hogy bármit megkaphat. Örül, hogy ilyen dolgokban lehet része, de legtöbbször visszavágyik édesapja mellé a jól megszokott szűk viskóba. Hazaérkezésekor hatalmas tömeg fogadja a mumbai-i reptéren, nem érti, hogy miért viselkedik így az a sok ember, de boldog, hogy mindez miatta történik. A sikert követően anyja is újra megjelenik az életében és mindent megtesz, hogy elvegye a kislányt és az újonnan szerzett pénzt az édesapjától. Megrohamozzák az újságírók, akik napokat képesek állni és várni az ürüléktől hömpölygő utcákon, csak, hogy egy interjút csináljanak vele. A munkájáért kapott pénzből tv-t vesz, kisebb nagyobb játékokat, nassolnivalót és finom ételeket a családjának. Ahogy az lenni szokott a siker elillan, és egyszer csak ugyanott tart, ahol az elején elkezdte. Az élete ugyanolyan, mint filmes mini karrierje előtt, és ő maga sem változott sokat. Ugyanazok az emberek veszik körül, és már nem vágyik fényűzésre:” Amerika csinos házai, tiszta utcái, amelyeken még egy koszos fecni se hever a földön, csillogó hotelszobái után elég kemény újból itt élni. Nem akarok olyan luxust, mint ott, csak egy-két dolgot, amitől jobb a slumban, akár egyszerűbb megoldásokat, mint a betonfal, helyet a cuccaimnak, rendes vécét, ivóvízcsapot és egy ágyat, amin aludni lehet.”

A könyv szerint, a film rendezője, Danny Boyle számlát nyitott Rubina nevére, melyet majd 18 éves korában meg is kaphat. Nem tudni, ebből mennyi igaz, és valóban megkapja-e majd azt az összeget. Az viszont biztos, hogy a könyv megírásból származó pénzt tánc- és énekórákra költötte, mert az álmát nem adta fel: „ A mozi a szenvedélyem, és nagy színésznő akarok lenni. Ha más nem, akkor űrhajós.”