-Hogyal találtátok meg egymást, és mióta zenéltek együtt?
-Általános iskola harmadik óta ismerjük egymást, akkor jött a sulinkba Ausztriából. Bár akkoriban D2-t még csak a Nintendo érdekelte (innen a tetoválás a tarkóján), engem meg a GI Joe és a Dino Riders, hat évvel később zenélni is egy zenekarban kezdtünk. Volt egy melodic punk zenekarunk, és felléptünk kisebb-nagyobb bulikon, fesztiválokon, időnként külföldi bandákkal, többek között a Macskanadrággal is. Amikor az a projekt véget ért, D2 az elektronikus zene felé fordult, én megmaradtam a zenekarozásnál, aztán engem is bevonzott az elektronika. Az első időben talán a progresszív break volt a közös pont, aztán a nu-skool break, majd később, amikor nekikezdtünk a nyilvános szelektorkodásnak, rájöttünk, hogy már jó ideje belelógtunk a new rave-be, az újelektróba. A történet persze nem ilyen pofonegyszerű és nem is itt ér véget, de elmesélni mindent pedig idegölő lenne. Manapság borzalmasan sok technot játszunk, és már IDM-et is gyakrabban merünk rakni.

-Miért épp Datascent lett a nevetek?
-Nem egy csoda ez sem, valahol a Trend című kis parti-kultfilm főcímdala, John Digweed-től a ‘Heaven Scent’, mint akusztikum volt annyira fülbemászó, hogy megmaradjon. Így lett szabad asszociációk során ez az analóg színesztézia, hogy ‘Datascent’. Persze szerettem nagyon az ötletet, még a korai időkben fújtam is D2-re, mikor Japánban nélkülem, ez alatt a név alatt akart fellépni, de persze ez is hosszú…

-Gyakran játszottatok közösen Stereokillaz-zal. Honnan az ismerettség?
-Elsősorban, mint a zenekarom énekesét ismerem őt. És mivel ő hamarabb kezdett el producerként, rendezvényszervezőként tevékenykedni, sokat segített nekünk.

-Nálatok hogy néz ki a folyamat, aminek a végterméke egy szám lesz?
-Nagyban eltér az, ahogy a zenéhez közelítünk. ízlés: D2 mai napig kitart a nagy nevek mellett, amiken felnőtt. Én szívesebben kísérletezem, lépek tovább, szeretek számomra új koncepciókban elmerülni, apró szubzsánerekben matatni. Sok a vita köztünk, és míg manapság mindenki arra fogad, hogy producerként kell startolni, úgy látszik, nálunk a régi módszer működik jobban. Most, 3 év dj-zés után kezdünk tudni együtt dolgozni. Én sodródom a végletek felé, D2 meg visszatart. – Ez így jó már, élőben is, zeneszerzésnél is. De jó pár év köpködés és sok olyan szám kellett hozzá, amin annyit martuk egymást, hogy végül megutáltuk és be sem fejeztük. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem lettek jó számok. Lettek. De idéntől sokkal keményebb anyagok jönnek majd, erre garancia van.

-Mostanában merre léptetek/léptek fel?
-Tavaly háromszor voltunk külföldön, kétszer Belgrádban, egyszer pedig Bécsben. Pesten rendszeresen zenélünk különböző klubrendezvényeken, valamint játszottunk már Egerben, és Győrben is. Emellett sokadik alkalommal szerepelünk a Tilos Rádión, a mixsorozatunkat pedig host-olja a BögreCast, ami egy menő, független, online elektronikus zenei indiemédium.
Március 20-án a Kuplugban,május 23-án pedig a Dürer-kertben zenélünk legközelebb!