-A választott művészneved értelmezése sok kérdést vetett fel a szerkesztőségben, ezért úgy érzem, hogy muszáj gyorsan tisztázzuk a jelentését. Kérlek avass be minket a misztériumba, ami a csodafarkas név megszületését illeti?
Csodafarkas: -Én alapvetően a saját nevemen szerettem volna működni, de mivel a vezetéknevem Kovács, nem lett volna érdemes ezt választani, mert Kovács néven több ezer ember él. Ezért kellett egy másik nevet választanom magamnak. Végül azért lettem Csodafarkas, mert a magyar mitológiában három totem állat volt, akik valós nevét csak a beavatottak mondhatták ki. Ilyen volt a szarvas (az állat aminek szarva van), a farkas (az állat aminek farka van) és a medve. Ezért lettem farkas, mert az én nevemet is csak a beavatottak tudhatják.

-Mióta nevezed így magad?
Csodafarkas: -A kezdetektől fogva, ami körülbelül 14. éves koromtól számítható.

-14 évesen hogyan kerültél az elektronikus zene világ közelébe, egy DJ pult közelébe?
Csodafarkas: -Sehogy… csak otthon. Akkoriban kezdődött el minden. Számítógépen kezdtem el ismerkedni a DJ-zéssel. Olyan programokon, amiket le lehetett tölteni az internetről. Azzal már lehetett gyakorolni, vagy egyáltalán próbálkozni, hogy hogyan működik ez az egész.
Akkoriban volt a drum and bass, az pörgött mindenhol. Igaz hallottam már előtte is ilyen zenét az EstFM-en, ahol volt a drum and bass maraton c. műsor. Akkoriban ezt a rádiót hallgattam, mert nagyon izgalmas volt. Majd eltelt pár év (ugye 2000-ben volt a drum and bass maraton) és ismét eszembe jutottak az akkor hallott zenék, amikhez azóta se tudtam hozzájutni. Egyáltalán nem ismertem ezt a zenei világot. Kik ezek az emberek, akik ezt csinálják és, hogy honnan lehet ilyen zenét szerezni? Szóval először megérteni szerettem volna, hogy mi is ez az egész drum and bass, mi ez a DJ dolog. Az akkori csajom bátyja nagy zenegyűjtő volt és értett a számítógépes, internetes dolgokhoz. Ő tudta, hogy az internetről honnan lehet zenéket szerezni… Valójában elképzelésem sincs, hogy honnan szerezte őket, de kaptam végül 4 szettet, ami pont az EstFM-es drum and bass maraton 4 szettje volt. Elkezdtem hallgatni őket, de nem értettem először azt, hogy van egy szám, ami 1 óra hosszú. Ki ír 1 órás számot? És azt egyáltalán miért játssza le rádió? Ez az egyik dolog, amiért elkezdtem ezzel foglalkozni, hogy rájöjjek, hogy hogyan megy ez az egész. Aztán később jöttem rá, hogy igazából itt több zene van, amit összeraknak. Ekkor új kérdés merült fel, hogy hogyan rakják össze? Ezt meg akartam érteni, meg akartam fejteni.
Ezek a zenék, amiket megkaptam akkor, nagyon újszerűen hatottak rám és úgy éreztem, hogy ez az, ami a legjobban írja le a város hangulatát, ahol mozog az ember nap mint nap. Egyben más is volt, mint a többi zene, ami addig körülvett engem. Elkezdtem keresgélni a 4 mix alapján. Az interneten megtaláltam a track listákat, és megnéztem, hogy kiknek a zenéit játszák, majd utána néztem, hogy ki mit csinál, hogy honnan lehet ezeket a zenéket megszerezni. Letöltöttem párat és én is megpróbáltam összerakni őket, hogy rájöjjek, hogy ők hogy csinálják.

-Miért hatot ennyire különösen rád az elektronikus zene, milyen zene vett körül korábban az életedben?
Csodafarkas: -7 éves korom óta nép táncolok. Anyám néptánctanár, Apám kortárs táncal foglalkozik. Koreográfus, rendező, fénytervező, de ő is a néptáncból merít. Így otthon nálunk elképesztően sok népzene szólt és szól a mai napig. Emlékszem óvodás voltam, Budaörsön laktunk egy panelben, a konyhában (kb. 6nm) ücsörgök a földön és ott egy egész zenekar, akik húzzák, hatalmas nagybőgő – már akkor is pörögtem a basszusra. Elképesztő volt… Így akarva, akaratlanul nagyon sok népzenét hallgattam. Ilyen világ vett körül, nagyon intenzív és sokszínű… leginkább népzene, jazz és klasszikus zene szólt otthon.

-Neved is és zenei szerzeményeid is erős kötődést mutatnak a népi motívumok iránt, miközben az elektronikus zene inkább egy modern világnézetet sugall. Hogyan sikerül ezt a látszólagos ellentétet áthidalnod a zenében, a zenével?
Csodafarkas: -Ahhoz, hogy megértsük a jelent, hogy mi vesz körül minket, ismerni kell a múltat. A kultúra hivatkozások rendszere. Az új hivatkozik a régire és ez által válik érthetővé. A zene folyamatosan fejlődik és változik. A mai elektronikus zenében felfedezhetjük a népzenei gyökeret. Ha meghallgatsz egy moldvai zenét, nagyon hasonlít a techno-hoz. Vagy egy gyimesi zene a dubstephez. És hasonlóan is működik. Van egy dallam, nem fontos ki játszotta le először, sokszor nem is tudni. Ezt a dallamot átveszik a zenekarok egymástól. Minden zenekar, minden zenész játsza, csak a saját változatát. Van egy zene, amit megírt valaki, de minden DJ máshogy játsza le. Aztán van úgy, hogy ebből a zenéből valaki csinál egy remixet, amit aztán minden DJ megint máshogy játszik. Ma már egy szám egy remixének is vannak átíratai, edit-nek vagy rerub-nak hívják. Egy számból készül mondjuk 5 remix. Az egyik remixéből meg még 3 rerub. Szóval már nem is azt játszod, amit valaki megírt először. A parti pedig… egyfajta posztmodern városi táncháznak is tekinthető.

-Te magad is valamelyest a klasszikus utat választottad, a buli szervezést és a közönség szórakoztatást. Hogyan állt össze a csapat és milyen bulikat csináltatok?
Csodafarkas: -Egy gimnáziumi barátommal, Buzz Lightyear-al (BLY) csináltuk az első bulit. Vele kezdtem el komolyabban elmélyedni a zenegyűjtésben is. Majd eszünkbe jutott, hogy kellene csinálnunk egy bulit. Így hívtunk még két srácot és közösen raktuk össze a keverő pultot. Mindenki hozta, amije volt. BLY szerzett hangfalakat. A srácok hozták a lemezlejátszókat én meg a mixert. A helyszín, Budakalászon a Hej nevű hely volt, ami a HÉV mellett egy elég lepukkadt kocsma volt. Itt csináltuk a bulijainkat, havi 1 bulit, összesen kb. 7 vagy 8-at. Suburban drum and bass volt a neve, mivel eléggé periférikus környék volt… a durva az, hogy bepörgött, voltak ott nagyon kemény bulik is. A legelsőn természetesen csak ismerősök voltak, meg a másodikra is kevés ember jött el. Úgy emlékszem, hogy a 3. vagy a 4. bulira annyi ember eljött, hogy nem fértek be és a HÉV síneken ücsörögtek, kint, sorban, mint a verebek. Akkor történt meg az, hogy az eltelt 3 vagy 4 hónap után dirr beindult az egész… miközben egy rettentő periférikus helyen volt, ahol előtte ilyen bulik nem voltak, meg egyáltalán, az egy kocsma volt. Majd ahogy telt múlt az idő és fejlődtünk, úgy hagytuk el ezt a helyet és jöttünk be a városba.
A városban már csak a BLY-ral csináltuk, a másik két srác ment a maga útján. Mi kávézókban játszottunk tovább. Volt egy Modern Café nevű hely az Attila úton, 1. kerületben. Ott csináltunk majdnem egy évig bulikat hétvégente. Igaz nem volt nagy hely, körülbelül 30 ember fért be. Oda is mi vittük a felszerelést. Ott a környezetnek megfelelően nyugodtabb, ücsörgős zenéket játszottunk. Ekkor már nem csak dobbasszust játszottam, hanem minden félét. Egyre jobban belemásztam a zenegyűjtésbe és találtam új és új zenei irányzatokat. Így jött először a Ninja Tunes, kísérleti zenék, breakbeat, dubstep, stb.

-Emlékszel, hogy mi volt az első elektronikus zenei szám, ami igazán meghatározta a további zenei nézeteidet?
Csodafarkas: -…nem tudom, nem emlékszem mi volt az a zene, ami elképesztően beindított. Az a négy darab egy órás szám, talán :). Emlékszem, hogy az egyik mixben nagyon sok dzsungel volt, pár Goldie számmal. Erre emlékszem. Meg a Palotai mixlemeze, az Abrak-A-Dubra. Nagyapámnak megvolt kazettán, apámnak meg CD-n. De én nem is igazán tudom megjegyezni, hogy ki írta a zenét, meg mi a szám címe, nem is erőltettem ezt soha. Úgy gondolom, hogy igazából ez nem is fontos. Kevésbé érdekel az, hogy ki az, aki jó zenét csinál vagy olyan zenét, ami nekem tetszik, ezért nem is tudom pontosan megmondani, hogy ki az előadó. Nem a személy, a zene a fontos. Persze vannak meghatározó zenészek, kulcs figurák, akiknek fontos megismerni a hátterét, hogy jobban megértsük a zenéjüket.

Saját bulijaitokon kívül milyen más bulikra jártál el?
Csodafarkas: -Ahova először elmentem az egy Rewind volt. Arra nagyon pontosan emlékszem. Egy decemberi nap volt, téli szünet az iskolában. Akkor még a Trafóban volt. Lementük barátokkal, és odamentem a Dj pulthoz, hogy nézzem, hogy dolgozik Cadik és Palotai. Látni akartam mit csinálnak, egyáltalán. Azt már tudtam, hogy összerakják valahogy a zenéjüket, de előtte én még ilyet nem láttam élőben, hogy lemezlejátszók vannak és mixer, meg sok csomó gomb. Odaálltam és annyira megragadott ez a dolog, hogy egész este ott álltam. Ezután éveken keresztül ott álltam a Dj pult előtt. Még ma is, csak most már mögötte is.

-Viszonylag elég hamar és feltűnően fiatalon kerültél be a Tilos Rádióba, Palotai Zsolt mellé az általa szerkesztett Jövőzenébe, ez hogyan történt?
Csodafarkas: -Amikor elkezdtem Rewind-ra járni, akkor kezdtem el hallgatni a Tilost is, tudatosan. Szólt otthon a Tilos meg az Est fm is. Majd, mikor az est fmből, Radiocafé lett az elején még izgalmas zenék voltak, de aztán megváltozott, úgyhogy maradt a Tilos. Egyre több irányzatot ismertem meg. Amikor már kellően sokszínűnek éreztem a palettát és a mix technikám is rendben volt, csináltam egy-két mixet, amit odaadtam a Palotai Zsoltnak, hogy hallgassa meg. Meghallgatta és megkérdezte, hogy lenne-e kedvem a Tilosban pörgetni? Nagyon szívesen játszottam volna már akkor rögtön, csak még gimnazista voltam és nem volt időm rádiózni. Miután leérettségiztem megint találkoztam a Zsolttal és vittem neki új mixeket. Ismét megkérdezte, hogy akkor most lenne-e kedvem, és mondtam, hogy ha kapok lehetőséget azzal most nagyon szívesen élnék. Ez volt 2007-ben, ekkor kezdtem el rádiózni, és azóta is együtt csináljuk a Jövőzenét. A rádióban elképesztően sokat tanultam Zsolttól. Eleinte csak hallgatni és nézni jártam be, mivel ott egy teljesen más helyzet adott. Jóval intimebb. Nincs az a rengeteg ember, nincs semmilyen kötött szabályrendszer, mint egy bulin. Így nagyon közelről nézhettem, hogy hogyan csinálja, mit kever, majd én is elkezdtem zenét rakni, keverni. Mély víz volt igazából, mert aztán egyszercsak azt mondta, hogy jó, akkor jövő héten csináljam én egyedül az egészet.

-Hogyan készültél fel, mi alapján döntöttél, hogy az most beleillik vagy sem a Jövőzene zenei világába?
Csodafarkas: -A Jövőzene az aktualitásról (az adott hét történéseiről) és a holnapról szól. A műsor célja az új, jövőbe mutató zenék megalkuvás nélküli, az aktuális trendek és divatok előtt mindig egy lépéssel való prezentálása. Tehát nem az a kérdés, hogy mi ma a menő, mi az amit az emberek már ismernek és szeretnek (a biztonságot nyújtó, általuk ismert és megtanult világ), hanem az, hogy mi lesz holnap. Persze ami a műsorban szól, az valójában a ma, csak amíg az eljut az emberekig, amig meghonosodik, az már a holnap. Ahogy Zsoltot, engem is ez érdekel. Mi az ami új, mi az ami izgalmas. Ezért is volt nagy lehetőség, hogy bekerülhettem a Jövőzenébe. Arra törekedtem és törekszem ma is, hogy olyan zene szóljon, ami nem feltétlenül tud megszólalni egy buliban, mert túlságosan új, vagy abban a környezetben nehezen befogadható. Minden szól az ambient-től a klasszikus zenén át, minimál, dubstep, house, hiphop… Van olyan zene, amelyiknek egyszerűen nem tudom megmondani milyen a stílusa. Nem is fontos igazából.

-A myspace oldaladon összeírt stílus listából kiderül, hogy nagyon széles a zenei spektrum, amiben mozogsz, mint ahogy az életedben is még szó lesz más zenei közreműködésekről is. Mégis hova helyeznéd el magad a zenén belül? (MySpace: Dubstep, Minimal, Electrobreaks. Electrohouse, Headz, Nujazz, Jazz, Hiphop, Chillout, Ambient, Dub, Downtempo, Experimental, Folk, Classical.)
Csodafarkas: -Szerintem az egy hibás koncepció, hogy egy DJ egy zenei stílust választ magának, vagyis egy zenei irányzaton belül mozog. Persze eladhatóbb, az emberek szeretik, ha meghatározható egy DJ zenei stílusa. De ha csak egy stílust játszol, akkor igazából nincs is rálátásod arra, hogy te mit is csinálsz. Csak azt tudod, hogy abban az egy stílusban mik történnek, mikor jön az új zene, hogyan fejlődik az adott irányzat. De magára a zenére nincs rálátásod. Így igazából nem tudod elhelyezni azt, amit csinálsz. A zenét nem szabad stílusokra bontani, vagy nem érdemes. Az egészet kell nézni, és az egészből kell kiválasztani azt, ami hozzád közel áll. Amiről azt gondolod, hogy az te vagy. A zene nem öncélú. A zene egy nyelv, és ha DJ-ként van mit mondanod, ahhoz nem elég egy irányzat. Minnél több szót ismersz, annál pontosabban és választékosabban tudod elmondani, amit szeretnél.

-Milyen egyéb zenei produkciókban vettél részt?
Csodafarkas: -Az első felkérésem 2006-ban volt. A TranzDanz (kvázi társulat nélküli társulat – a szerk.), azaz Kovács Gerzson Péter és az Arts Fission Company által létrehozott első magyar-szingapúri közös kortárs tánc koprodukció egy tételéhez írtam zenét. A darab címe Ghost Exchange volt. Azt a kérdést járta körül, hogy két ilyen távoli kultúra képes-e valami közöset alkotni és képes-e megérteni egymást. A darab témája a természetfeletti, a szellemvilág volt. A magyar természetfeletti lények és a szingapúri – ahol leginkább a kínai kultúra domináns – éhes szellemek találkozása. Négy tételből állt a darab és mind a 4 tételt más zenész csinálta. Magyar oldalról Dress Mihály csinálta az egyik tételt én meg a másikat. A másik kettőt meg egy kanadai (Alexina Louie) és egy szingapúri (Philip Tan) zenész. Ezt először Szingapúrban az Esplanade színházban mutatták be, csak azután jött Budapestre. A következő TranzDanz-os közreműködésem az Örök Élet Termékek volt. Ami 2008-ban volt. Ott az egész darabhoz én írtam a zenét.

-Milyen stílusban találtad meg mégis a saját hangodat, a Csodafarkas hangzásvilágot?
Csodafarkas: -Mindig is érdekelt a zeneírás. Miután megértettem a DJ világot, én is megpróbáltam megcsinálni a magam zenéjét. Első zenéim népzenei bázison íródtak. Egyfajta aktualizált népzenét próbáltam létrehozni. A Ghost Exchage-hez is népzenei bázisra írtam zenét, leginkább tibeti zenéket használtam fel. Aztán az Örök Élet Termékek volt az a darab, amely létrehozása folyamán rátaláltam arra, amivel igazán szeretnék foglalkozni. Az egyes korok klasszikus zenéjének áthelyzése a mába. Ekkor találtam rá arra a hangzásra is amely a legközelebb áll hozzám. A darabhoz XVI-XVII. századi korai barokk zenéket felhasználva hoztam létre valami újat. Aztán 2009-ben a Közép-Európa Táncszínház által felkért Katona Gábor Bakának készítettem zenét. Ott már Bach adta az alapot.
A TranzDanz-al most készült egy új darab, Index címen. Ez egy EU-s projekt, amelyben 4 ország 4 koreográfusa 4 táncosa és 4 zenésze vett részt: Magyar, Osztrák, Szlovén és Horvát. Először Szlovéniában volt a bemutató, aztán Zágrábban, januárban itthon a Trafóban. Majd Bécs következik. Az Index-ben is klasszikus zenét csináltam, új típusú hiphop szerkezetre húzva. A darab a Duchamp-i indexálásra épül. Duchamp azt mondja: ahhoz, hogy valami műalkotás legyen 2 dolog szükséges. Az egyik, hogy az adott alkotást, produktumot indexálni kell, ki kell emelni az időből azáltal, hogy dátummal látod el, egyedivé kell tenni azáltal, hogy aláírod. A másik a kotextus. Ha egy piszoárt egy múzeumban helyezel el, akkor az müalkotás. Ha a vécében, akkor az egy piszoár. Ez a darab erről szól. Ez egy izgalmas felvetés. Nagyon izgalmas.

-Több Pecha Kuchának is, kvázi, te vagy az állandó házi gazdája. Jól emlékszem az előadásodra a Trafóban, nagyon mély élményben volt részem az experimentális zene és a fény technika nagyon is megrázó volt. Mióta PechaKuchá-zol?
Csodafarkas: -Amikor az egész elindult itt Budapesten, még abban az évben elhívott Bujdosó Attila, a Pecha Kucha főszervezője. Aztán általa ismertem meg a Kortárs Építészeti Központot. Jó sok közös bulit csináltunk az elmúlt 3 évben. A trafós előadás szeptemberben volt ahol Kovács Gerzson Péter csinálta a fényt én meg a zenét. A prezentációnkban nem 20 dia volt, ami a Pecha Kucha alapja, hanem 20 zene és 20 fény tér.

-Milyen 2010-es évi fogadalmat tettél? Milyen produkciókban láthatunk viszont?
Csodafarkas: -Egy elmélet szerint azért nincs értelme fogadalmat tenni szilveszterkor, mert az ember úgyis elfelejti másnapra. Csak akkor fog újból az eszébe jutni, ha megint ugyanolyan állapotba kerül, mint amilyen állapotban aznap este volt. De másapra úgyis megint elfelejti.
A közeljövőben játszák az Indexet a Trafóban. Aztán a Rewinden játszom a Palotaival, majd Február 3-án ismét Rewind, azaz Rewind New Blood – ott a Dublic-al fogok játszani. Aztán márciusban országos túrnéra indul a Rewind Forward sorozat, amely 2009-ben a hajón indult, ahol vendégül láttuk Riva Starrt. Áprlistól a West-Balkán-ban lesz havonta, új és izgalmas zenét játszó és készítő fellépőkkel a világból. Májusban ifj. Zsuráfszki Zoltánnal fogunk közös darabot csinálni. Aztán Júliusban megyünk a TranzDanz-al Lengyelországba egy nemzetközi kortárs tánc fesztiválra. Ezek mellett elindul majd egy új sorozat is Future Music címmel, amelyet Palotai Zsolttal közösen fogunk csinálni. A sorozat a rádióműsor zenei világát kívánja majd összefoglalni egy havona jeletkező klubest keretei között.