Nemrégiben jelent meg a könyvesboltok polcain Alessandro Baricco a kortárs olasz irodalom egyik legtehetségesebb szerzőjének hatodik magyar nyelvű kötete a City, a Helikon kiadó gondozásában.  A mű mely terjedelmében ugyan eltér a Baricco könyvekhez képest, stílusában és hangulatában a megszokott, egyszerűen varázslatos világba kalauzolja az olvasót.
Alessandro Baricco Torinóban született és pályafutását zenekritikusként kezdte. A zenéhez fűződő szoros kapcsolata mindegyik művében érzékelhető. Három évvel ezelőtt a francia Air zenekarral is dolgozott együtt, mégpedig a City Reading (The Storie Western) című albumon, ahol saját műveit olvasta fel az Air által komponált zenére. Novecento című regénye pedig Giuseppe Tornatore rendezőt ihlette meg, aki a könyv alapján készítette el az Óceánjáró zongorista legendája című filmet.
A City az eddig magyar nyelven megjelent műveihez képest nagyobb terjedelmű,  stílusában azonban utánozhatatlanul "Barrico-s". A félbehagyott párbeszédek, le nem írt gondolatok, az egyszerűnek tűnő cselekmények mind, mind túlmutatnak a történeten, gondolkodásra, álmodozásra késztetik az olvasót. Az a fajta könyv ez, melyet az ember komótosan, minden szavát, mondatát ízlelgetve olvassa el.
A történetben két álmodozó, Gould a 13 éves zseni fiú és Shatzy a harmincas éveiben járó telefonközpontos talál egymásra egy televíziós körkérdés kapcsán. Különleges beszélgetést folytatnak a telefonon, mely miatt Shatzy távozni kényszerül a munkahelyéről, ám sikerül szert tennie egy érdekes barátra, Gould pedig a képzeletbeli bejárónő helyett egy valódit mutathat be távol élő édesapjának. S hogy Gould és Shatzy egymásra találásból mi fog kialakulni, történetük milyen gondolatokat ébreszt az olvasóban, az derüljön ki a könyvből.