Cannes: Jancsó Miklós Szegénylegények című filmje a klasszikusok programjában

Jancsó Miklós Szegénylegények című alkotása meghívást kapott a 68. cannes-i filmfesztivál nagy klasszikusok felújított változatát bemutató programjába - jelentették be a szervezők.

Az idén ötvenéves korszakalkotó mű felújított változatát a Filmalap kezdeményezésére hívták meg a Cannes Classics nevű programba, amelynek idei díszvendége Costa-Gavras lesz.

A tavaly elhunyt Jancsó Miklós a Szegénylegények című alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb színész díját (Görbe János) is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, a rangos londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díjával tüntették ki – emlékeztetett a Magyar Filmunió.

A Mafilmben készült Szegénylegények forgatókönyvét Jancsó állandó alkotótársa, Hernádi Gyula és Karall Luca jegyzi, producere Nemeskürty István volt.

A Szegénylegények nemzetközi premierjét 1966-ban tartották a cannes-i filmfesztiválon. A teljes egészében restaurált filmet digitális hordozóról vetítik Cannes-ban. A felújítás a Filmalap 18,6 millió forintos támogatásával a MaNDA közreműködésével a Magyar Filmlaborban készült az elmúlt hónapokban.

Jancsó Miklós korszakalkotó filmjének felújított változatát a cannes-i filmfesztivállal párhuzamosan műsorra tűzi az Uránia Nemzeti Filmszínház.

A Rózsa Sándor betyárjainak kézre kerítését felelevenítő Szegénylegények című film a mindenkori elnyomó hatalom működésének technikáját modellezi. 1869-ben gróf Ráday Gedeont kormánybiztossá nevezik ki. Feladata, hogy megteremtse a vagyonbiztonságot, és befogja a negyvennyolcas betyárokat. Ráday nem válogat az eszközökben. Az alföldi “Sáncba”: a várbörtönbe gyűjtik be a szegénylegényeket, akiket kegyetlen lélektani módszerekkel igyekeznek társaik elárulására bírni. Büszkeségüknél fogva csalják csapdába közülük a volt Kossuth-katonákat.

Jancsó Miklós a Még kér a nép című filmjéért 1972-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendező díját, majd 1979-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát a filmfesztivál.
A filmklasszikusokat bemutató válogatás idén a száz éve született Ingrid Bergman svéd-amerikai színésznő és Orson Welles amerikai színész, rendező előtt több filmmel is tiszteleg, megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Manoel de Oliveira portugál filmrendezőről, valamint többek között Hitchcock, Truffaut filmjeit és Korda Sándor (Alexander Korda) egyik 1931-ben készült alkotását, a Mariust is bemutatják a Cannes Classics-ban.

A 68. cannes-i filmfesztivál május 13-án nyílik meg a francia Riviérán, és május 24-ig tart. A nemzetközi zsűrinek idén két elnöke lesz, Joel és Ethan Coen. A hivatalos versenyprogram 19 film versenyezhet az Arany Pálmáért, köztük Nemes Jeles László Saul fia című alkotása az egyetlen kelet-európai és az egyetlen első filmként.

Kapcsolódó cikkek:
Emlékezés Jancsó Miklósra „Egy zseni ment el, aki mindent tudott a filmről, a történelemről, az országról” – emlékezett Mészáros Márta (a képen a rendezővel) Kossuth-díjas filmrendező a pénteken elhunyt Jancsó Miklósra. „Nemcsak a filmekben adott szabadságot a színészeknek, hanem megtanította nekünk, mi az a szabadság” – mondta Cserhalmi György.
Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Film

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére