Mohamed, ki a Korán alkotója, analfabétaként, hogy ne kelljen vitatkoznia görög egyháztudorokkal, zsidó rabbikkal, keresztény egyháztudósokkal a Biblia számos ó- és újtestementumi alakját szerepelteti mohamedán szentként. Így került a mohamedán Koránba a bibliai Dávid, és a történeti Jézus anyja Mária, apja, József. Noha a Holt tengeri tekercsek igazolják és adalékokkal látják el Jézus alakjának megértését, esetleges kapcsolatait más szektákkal, mint pl. az esszénusokkal, időnként találnak tárgyi bizonyítékokat a történeti Jézus létezésére, ezek közül nem egy hamisítványnak bizonyul. A hatalmához szívósan ragaszkodó római egyház törekvései csak akkor érthetők meg igazán, ha látjuk, milyen erőfeszítéseket tesz a torinói lepel kapcsán. Ám itt nem Kósáné Kovács Magda személyi titkára írja a recenziót. Talán emlékszünk, hogy a hölgy azzal vádolta nemrégiben a Vatikánt, hogy le akarja nyúlni az Európai Uniót. Mindenesetre az tény, hogy a pápai állam- ha világban mintegy egymilliárd ember keresztény és egyházi adófizető is, a bizalom az egyház, a hit alapját jelentő szent szövegekben nem rendülhet meg… meghazudtolván miniatűr területét – azt jóval meghaladó szellemi, diplomáciai és valószínűleg anyagi befolyással bír a világban.
A regény szerzője Philipp Vandenberg a régészeti-teológiai thriller királya – vagy fáaraója – 1941-ben született. Műfajának számos utánzója lett, gondoljunk a "Ki ölte meg Jézust?" c. regényre, melynek megfilmesített változatában Antonio Banderas játszotta a főszerepet. Amikor Vandenberg regényeiről beszélünk, akkor képzeljük el Spielberg filmjeit Indiana Jones nélkül, szuggesztív, izgalmas, eszmei dilemmákat is fölevető, lebilincselő formában.
Vandenberg hírlapíró volt, Egyiptomba utazott, hogy az eredeti helyszínen járjon utána "A fáraók átka" legendájának. Az aprólékos és költséges kutatás eredménye igazi bestseller lett, első kiadása egyetlen éjszaka alatt elfogott. Később magyar kiadása is nagy siker volt. Hasonló témakörben játszódik A zöld skarabeusz című, a K.u.K Kiadónál napvilágot látott regénye, melyben szintén mesteri módon keveredik az elképesztő tudásanyag, professzionális pontosság, hiteles környezet- ábrázolás, valamint a magával ragadó olvasmányos- ság.
Vandenberg a szórakoztató irodalom igazi nagymestere, aki még nem szépirodalmi jellegű ismeretterjesztő munkáival, régészeti életrajzaival is bámulatba ejti olvasóit. 30 művét eddig harminc nyelvre fordították le. Az életművét megjelentető K.u.K. Kiadó először Az ötödik evangélium c. hátborzongatóan izgalmas regényét teszi közzé.
A thriller jó, Vandenberg ráadásul igazi író. Plasztikusak a jellemek, alakjai lélektanilag hitelesek. A magyar olvasó számára egy eddig nem ismert ötödik evangélium léte Karinthy Krisztus és Barabás c. novellája alapján különösen izgalmas lehet.Ennek az ötödik evangéliumnak a feltételezése indítja el a cselekményt, amiben mindenki meghal, csak a könnyed tollú recenzens reménykedhet, hogy megírhatja Vandenberg második könyvének ismertetését.
Amikor a szép és fiatal Anne váratlanul megözvegyül, még nem sejti, hogy ördögi terv közepén találja magát, melyben mindenki kettős játékot űz. Férje és későbbi szeretője, kopt kéziratok szakértői, tudós jezsuita kutatók és iszlám teológusok. Férje váratlan halála után tudja meg, hogy műgyűjtő férjének egy szenzációs régészeti lelet, kopt pergamen fénymásolata volt a birtokában, amelyért egyesek vagyonokat fizetnének. Anne maga is nyomozni kezd. Kiderül, hogy az írás egy bizonyos "ötödik evangélium", mely más megvilágításba helyezi a Megváltó alakját, mely így, ebben a formában napvilágra kerülve romba döntheti a római katolikus egyház világhatalmi alapját.
Megindul a versenyfutás Róma tudós szerzetesei és két titokzatos alvilági csoport között, melyek célja, hogy a lelet segítségével sárba tiporják az egyházat.
E hátborzongatóan izgalmas régészeti-vallási thrillerben senki nem az, aminek látszik. E zseniális kitaláció ugyanakkor olyan hitelesnek tetszik, hogy egy teológus-hallgató megszakította miatta tanulmányait. Egy magas rangú egyházi személyiség szerint, ha "még létezne inkvizíció, Vandenberg biztos máglyán végezné".
Mivel Barabás biztos létezett, Krisztus mellett emlegették a keresztfán, nem lehetetlen, hogy megírta az emlékiratait, melyek egészen má smegvilágításba helyezik mindazt, mit Jézus isteni mivoltáról, a megváltásról és feltámadásról a katolikus egyház dogmaként fogad el.