„Aki alkot, visszafele nem tud lépni – 
s ha már kinőtt minden ruhát,
meztelenül borzong a végtelen partján,
míg fölzárkózik mögé a világ.”

Szilágyi Domokos
1938. július 2. — 1976. november 2.
erdélyi származású magyar költő, író, irodalomtörténész

Az erdélyi – magyar költészet kivételes alakja volt. Munkáiban az ősit, a népit és a modernet igyekezett összhangba hozni. Pályafutása a Forrás-nemzedék tagjaként indult első kötete megjelenésével, 1962-ben, melynek címe az Álom a repülőtéren.

Korán, 32 évesen nyugdíjazták egy komoly betegség miatt. Nem bírta sokáig a sorozatos kudarcot, így 1976 őszén feladta, és öngyilkos lett. Komolyan megtervezte: néhány napra eltűnt, hogy senki ne találhassa meg, így hat nappal később leltek rá, begyógyszerezte magát és alkoholt ivott. Egy évvel később fia is követte a halálba, Kobak az 1977-es bukaresti földrengés áldozata lett. Néhány évvel később volt felesége és fia édesanyja, Hervay Gizella is öngyilkos lett. Ma mindhárman együtt nyugszanak a kolozsvári Házsongárdi temetőben.

Környezete visszaemlékezései alapján csendes, visszahúzódó ember volt, indulatait, lázadó személyiségét leginkább csak a költészetéből ismerhetjük. Verseit, életét, öngyilkosságát ennek ellenére gyakran a diktatúra elleni küzdelem szimbólumaként emlegetik. Elképesztően kifejező, expresszív költészetet alkotott meg, az egyik legjelentősebbet a XX. századi magyar irodalomban.

Kötetei:
• Álom a repülőtéren (versek, Szemlér Ferenc előszavával. Bukarest, 1962. Forrás)
• Új kenyér (gyermekversek, Bukarest, 1963)
• Csali Csöpp (gyermekversek, Bukarest, 1965)
• Szerelmek tánca (versek, Bukarest, 1965)
• Mese a vadászó királyfiról (elbeszélő költemény Al. Odobescu nyomán, Bukarest, 1966)
• Garabonciás (versek, 1967)
• A láz enciklopédiája (versek, 1967)
• Történetek húsz éven felülieknek (karcolatok, Bukarest, 1967)
• Búcsú a trópusoktól (versek, Bukarest, 1969)
• Kortársunk, Arany János (Bukarest, 1969. Kismonográfiák; újrakiadás, Szilágyi Júlia előszavával. Kolozsvár, 2004. Kettős Tükörben)
• Erdei iskola (gyermekversek, Kolozsvár, 1970)
• Fagyöngy (versek, társszerző Palocsay Zsigmond, Kolozsvár, 1971)
• Sajtóértekezlet (válogatott versek, Kolozsvár, 1972)
• Felezőidő (versek, Kolozsvár, 1974)
• Napraforgók (versek, Kolozsvár, 1976)
• Legszebb versei (Kolozsvár, 1976)
• Pimpimpáré (gyermekversek, társszerző Vermesy Péter, Kolozsvár, 1976)
• Öregek könyve (versek, Kolozsvár, 1976)