A rendezőnek régóta dédelgetett álma volt a kis Arthur kalandjait a mozgókép rajongóinak is megmutatni, hiszen a fiúcska történetét egy négy kötetes gyermekkönyvben írta meg, a film megvalósítása, tökéletesítése pedig öt évig tartott. Talán túl sokáig.
A film ugyanis sokszor unalmassá válik, megragad a már jól ismert klisék szintjén, végig kiszámítható, s az igazi szórakozást csak az itt-ott felbukkanó epizódszereplők jelentik, mint Max, a laza bártulajdonos, akinek eredetileg Snoop Dogg kölcsönzi a hangját, vagy a gonosz butácska fia, Darcos.
A történet főhőse Arthur, aki tizedik születésnapján az ünneplés helyett egy hatalmas problémával találja szemben magát. Ha nem sikerül pénzt szerezni, akkor kilakoltatják őt és nagymamáját a hőn szeretett családi birtokról, mely a fiúnak az egész világot jelenti. Így hát Arthur elindul, és hóbortos nagyapja varázskönyvét és titkos utasításait követve eljut a villangók földjére, hogy megszerezze az elásott kincset, és kiváltsa a családi földet.
A film itt érkezik meg az animáció világába és kapja meg az esélyt, hogy túllépjen az addigi mézes-mázos tálaláson. A villangók világa gyönyörű, ezer színben pompázik, az apró emberszerű lények mind vidámak és kedvesek, hosszú füleik pedig egyenesen beleremegnek az érzelmesebb pillanatokba. A képi világ magával ragadó, minden gyerek tátott szájjal bámulhatná a furcsa lényeket és kalandjaikat, ha ezek viszont nem hatalmas harci szúnyogok lennének, melyek néha bizony igen félelmetesek az óvodáskorúak számára. Talán ez is a legnagyobb probléma, hogy a film egyszerre akar vonzó lenni kicsiknek és nagyoknak, és ez az, ami nem sikerül. A felnőtt nézőknek túl sok a körítés, hosszú és végeláthatatlan a kaland a zöld fű között, a gyerekek pedig lemaradnak a legjobb poénokról.
Az animációs kalandok után, melyben Arthur legyőzi a gonosz Maltazart, akinek a villangók nem mondják ki a nevét (a varázslók is féltek nevén nevezni Tudjukkit), és megtalálja nagyapját, hitvesi csókot vált Holdviola hercegnővel, visszatérünk a való világba, és az alkotók nyújtanak még egy keveset a boldog befejezésen.
A kis Arthurt alakító Freddie Highmore még mindig tündéri, de Johnny Depp mellett azért jóval több lehetősége nyílt kibontakozni, most inkább csak a szemei ragyognak. Mia Farrow pedig a világ legkedvesebb, legodaadóbb nagymamája.
Az egyik legalkalmasabb film egy közös családi mozizásra az Arthur és a villangók, de ne várjunk többet egy kellemes, néhol kacagtató mesénél.