Ameriak hangja – Gyávák és hősök

Kik mások képviselhetnék az USA-t egy középfajú Robert Redford filmben: politikusok, újságírók, egyetemi emberek, katonák. Három helyszínen, három párbaj folyik: két szellemi és egy fegyveres. Mindhárom küzdelemnek az a tétje, ki marad a csatatéren. Akinek előbb fogy el a muníciója, vagy akinek utóbb? Tárbajok...

Egy párbaj az ambíciózus politikus és a tévés újságíró, egy a tanárprofesszor és
tehetséges tanítvány, egy pedig az amerikai hadsereg két katonája és a
likvidálásukra érkező tálibok között zajlik. Két duellum esetében szavakkal, a
harmadikban golyókkal, bombákkal lődöznek egymásra. Hardver és szoftver. Vajon
hol nagyobb a tét? Az újságíró, az egyetemi hallgató és a katonaduó élete
döntése elé kerül, ki-ki a maga helyzetében. A „színdarab” három színe persze
reagál egymásra, egyre inkább összefonódik, majd a végkifejletnél egymásba ér.
Ki hogyan dönt, erről szól a film. Vagy miről is…?
A végefőcím elég stílusos,
abból jó kis filmet lehetett volna csinálni, de az előtte levő bő másfél órás
anyaggal már nehezebb mit kezdeni. A Gyávák és hősök (újfent „tiszteltetem” a
tahó magyar címadási gyakorlatot) az amreikai moralizáló belletrisztikának
tipikus, egyszerre didaktikusan szájbarágós valamint intellektualizálóan
rejtvényes példája. A cselekmény egy óra alatt zajlik, így az idő végig
főszerepet kap, hiszen fordulópontokról van szó. Egy óra a világ, eközben
„minden” eldől, de vajon mi lesz utána? Hol vannak a valós fordulópontok?
Vannak-e egyáltalán, vagy csak sodor mindenkit a tehetetlenség? Számít-e a nagy
egészben, hogy az egyén mit választ? Fontos-e az egyéni felelősségünk?
Körülbelül ilyen kérdések feltevése állhatott a rendező Redford alkotói
nekibuzdulásában.
Válaszokat természetesen nem nagyon kapunk, hiszen, mint
tudjuk, a „művész” feladata elsősorban a kérdezés, nem a megoldás. Egy válasz
azonban bizonyosan van, az is tipikusan amerikai: bár individuumok vagyunk, a
bajtársainkért mindig felelősséggel tartozunk.
Az amerikai bajtárs életét mindig
menteni kell, akár a saját életünk kockáztatása árán is, az ellenség élete
természetesen nem számít. Aki amerikai, az bajtárs, ezenkívül lehetnek még
szövetségesek is, az ellenség meg hadd pusztuljon. Ez a tanulság. Meg talán az,
hogy mindenkinek kötelessége ellátni a kötelességét, és ha ellátja, akkor vagy
ötöst kap a tanárától, vagy kockáztatja a karrierét, vagy lelövik a tálibok.
Tessék választani! (Az urnáknál is, még ha a politikusok hazugok, gonoszak,
ezért nem érdemelnek meg minket.) Hogy ez zavaros? Dehogyis!
A nagy sztárok
számára elvileg széleskörű játéklehetőséget nyújt a sok dialógus, mind a hárman
hozzák is a szokott formájukat. Ez úgy értendő, hogy Meryl Streep nagy színész,
Robert Redford elég jó, Tom Cruise pedig egy nagy ripacs. Most is.

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Film

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére