Mit is vártam? Valmai kacagtató, saját magát is kigúnyoló alkotást? Várhattam. Kapunk egy ízig-vérig amerikai, karácsonyi nyáladagot. Gyerekeknek készül a csúnya felnőttek világáról. Csak ne akarjanak felnőni! Persze, mint minden mese tanulságos: a pénz nem minden, a szeretet sokkal előrébb való, legyünk környezettudatosak, bla-bla-bla.

Tim Hill a filmbe animációval applikálta bele a mókusokat, néhol látszik, hogy nincs ott semmi és a színészeknek igencsak megerőltető volt, hogy beszéljenek a semmihez. Zsé kategóriás film, zsé kategóriás színészekkel. Egyedül David Cross, Ian bácsi hozza jól a figurát, akár bé kategóriássá is avanzsálhatjuk.
Senki ne dőljön be a sztorinak, már közel 50 éves történet, hogy megszülettek a zenélő, éneklő kismókusok, pontosan 1962-ben az Alvin showban. Aztán 1983-tól elkezdték legyártani a rajzfilmsorozatot, amit Magyarországon is sok kiscsávó és kislány nézett szombat délelőttönként.




Klasszikus történet. Az erdő mélyén él három mókus, egy aktív, egy passzív és egy okos. Elegük van a gyűjtögetésből, maikor a sors úgy hozza, hogy otthonukat – egy hatalmas fenyőt – kivágják és egy lemezkiadó hatalmas épületébe szállítják karácsonyfának. És kezdődik az ámokfutás. Lúzer főhősünk kénytelen befogadni a triót, majd amikor megcsinálhatná a szerencséjét velük közbelép a menedzser Ian bácsi személyében. Persze van némi szerelmi szál és néhány kacagtató pillanat. Ajánlom, hogy ne vegyetek rá jeget, a teszkóban hamarosan 299 forintért úgy is beszerezhető DVD-n, megéri kivárni.

A zsé kategóriás szereplők:
Jason Lee (David Seville), ustin Long (Alvin hangja), Matthew Gray Gubler (Simon hangja), Jesse McCartney (Theodore hangja), Cameron Richardson (Claire), David Cross (Ian), Veronica Alicino (Amy), Kevin Symons (Ted)
A zsé kategóriás rendező:
Tim Hill