„Az a film, aminek benne van a címében, hogy örökség, garantáltan trágya” – mondta az egyik ismerősöm. Igaza volt. A Tron és a Texasi láncfűrészes után az új Szállító ismét egy bizonyíték, hogy Hollywood végrendeletében csak a szemetet hagyja ránk.

Luc Besson amennyi klasszikusért felel, legalább ugyanannyi (ha nem több) balul sikerült és rossz produkcióhoz adta a nevét mind rendezőként, mind író-producerként. A Szállító-széria is az ő fejéből pattant ki, a másik nagy sofőr franchise-al, a Taxival egyetemben. A két filmsorozat gyakorlatilag hasonló ívet írt le: egy lejtőn lefelé való száguldást, midőn hangulatos nyitóepizódjaikat egyre ócskább folytatások követték. A szállító még csak most szállította le a negyedik installációját, de már elértünk egy reboothoz: Jason Stathamet a feltörekvő Ed Skrein váltotta a volán mögött az ifjabb Frank Martin szerepében.

Sofőrünk ezúttal a francia Riviérán ténykedik, de hamarosan egy bosszúhadjárat kellős közepébe csöppen, amikor egy ex-prosti néhány társával együtt elhatározza, hogy elégtételt vesz az őt futtató maffiavezéren és klánján, méghozzá a szállító segítségével. Frank nem kap választási lehetőséget, a női formáció ugyanis elrabolja apját és fogva tarja, míg főhősünk nem teljesíti a feladatát: a gengszterek elleni akciók során kell furikáznia a lányokat. Persze, ahogy ez a korábbi epizódokra szintén jellemző volt, a szállítónak nemcsak a volán mögött kell helytállnia, hanem közelharcokban is.

Ed Skrein, noha kicsit nehezebben hihető el róla, hogy pusztakézzel elbánik négy százhúsz kilós állattal, mégis jó választás volt Frank Martin szerepére. A színészben van valami emberi az átlag hollywoodi szépfiúkkal szemben, amit főként szabálytalan metszőfogainak köszönhet. De a pozitívumok Ed Skrein tökéletlen fogsoránál véget is érnek: a Szállító 4 folytatja azt a tradíciót, amit a korábbi részek elkezdtek. A szériában ugyanis nem a blockbusterekre jellemző látvány kontra elbeszélés oppozíció kérdése merül fel, hanem a látvány kontra fizika törvényeié, midőn minden folytatás egyel rátett a lapátra a lehetetlenségek terén, amely a harmadik epizód „menetközben oldalára állítom az Audit, hogy elférjek két kamion között” jelenetében kulminálódott.

Ugyan az Örökségnek nem sikerül e téren felülmúlnia elődjét, de így is bőven akad a filmben blődség.

A cikk folytatása ITT!