Megkavarhatja az elméleti tisztázást, vagy éppen elősegítheti, Bihari Gábor, aki eredetileg fizikus, népünk, a magyar nép őstörténetével kapcsolatban, aminél az első találó észrevétele, hogy nincs Magyarországon tanszéke. Az embernek olyan érzése támad, hogy külföldön fontosabbnak tartják a magyar nép hovatartozásának tisztázását, mint itthon. Ezért lehet Latin-Amerikába szakadt ,magyaroktól többet olvasni a parthus hercegségről, ősmagyarokról, mint itthon? Ezért tarthatja magát Herbert Illig professzor, a kitalált középkor elméletének megalkotója magyar történelmi szakembernek magát. Vagy messziről jött ember azt mond, amit akar? Mindenesetre az nem eljárás, hogy a történész szakma nem vesz tudomást ezekről a nézetekről. A politikai indokokból is megtámogatott halbőrszagú atyafiságunk, a finnugor őshaza elmélete, a politikai alárendeltség megszűnésével megteremtheti az eredet tisztázásának lehetőségét, ha a szakma és az érdeklődők összefognának, de nem történik, inkább elbeszélnek egymás mellett, illetve, a kívülről jött elméletalkotók mintha toleránsabbak lennének, mint a bebetonozott akadémikusok. Ki a szakember? Kétségkívül Hegelnek van igaza, aki egy helyen azt mondja, hogy nem kell ahhoz suszternak lennünk, hogy tudjuk, hol szorít a cipő. A románoknak is megvan a magul elképzelése, amikor azt mondják, hogy a székelyek a román nép történelmének része, nem önálló népcsoport, s a különböző kutatóknak is. Székely-román fajelmélet és az elrománosítás tendenciái A román értelmiség idejében nekilátott a székelység román eredetét igazoló tudományos elmélet megalkotásához. Az ASTRA (Asociaţiunea transilvană pentru literatură română şi cultura poporulus romăn ? Erdélyi román irodalmi és népművelési társaság, alakult 1861-ben) és a kolozsvári Ferdinánd Egyetem vette kezébe a munka irányítását. Jeleskedtek a kutatómunkában: Nicolae Iorga, Vintilă Mihălescu, Gheorghe Valsan, Victor Meruţiu, Sabin Opreanu, Gheorghe Popa Lisseanu, Laurian Someşan és sokan mások. Az általuk kidolgozott elmélet főbb pontjai: 1. A székely és a magyar két, egymástól különböző nép. 2. A Székelyföld nem földrajzi egység, és csak Romániával együtt logikus összefüggésű földdarab. 3. A Székelyföld népességileg nem egységes; a székely keveréknép, de benne a román elem a túlnyomó. 4. A Székelyföld és a székely nép múltja nem a magyar, hanem a román nép történetének egyik fejezete. 5. A székely nép lelki és testi alkata, néprajza, művészete, létformája jórészt azonos a román népével. Sabin Opreanu részletes tervet is kidolgozott a teendőket illetően. Vázlatosan: 1. Egyházi téren. Követeli, hogy "a Székelyföld minden falujában és városában, amelyekben román hívők vannak, tekintet nélkül azok számára, létesítsenek román plébániákat, nem filiákat, amilyenek ott már vannak. A földreform tartalékföldjeiből részesíteni kell az új egyházközségeket…" 2. Iskolai téren. Minden városban legyen román nyelvű elemi, közép- és szakiskola. Minden faluban és városban, tekintet nélkül a gyermekek számára működjék román kisdedóvó. A tanszemélyzet csak román legyen. Ének- és zenekarokat kell alakítani, dalversenyeket rendezni. 3. Társadalompolitikai téren. A közigazgatásban a román nyelv használatát kell következetesen szorgalmazni. A pártokat és vallásfelekezeteket egységes nemzeti tömbbe kell irányítani. Ezzel szemben Bihari Gábor, nyelvészeti adatokra, Körösi Csoma szószedetére hivatkozva azt állítja, hogy a tudós híres szószedete, mely a magyar nyelv szanszkrit eredetét igazolta volna, tehát a lista, jelentős része olyan szavakból áll, amelyek nem léteznek minden nyelvjárásban, csak a székelyekében. Nem kevesebbet állít tehát Bihari, mint azt, hogy Kőrösi Csoma Sándor szószedete a székely nyelv rokonságának bizonyítéka, és Kőrösi nem a magyarok nyomait találta meg, hanem a székelyek rokonainak nyomát. A hallgatás helyett jobb lenne ezzel szembenézni.