Természetesen a legtöbb embert a nagy nevek csábítják a fesztiválokra, de azért ha már kint vagyunk, mondjuk a Szigeten egy hétig, érdemes lehet alaposabban körülnézni amellett, hogy megnézzük a Nagyszínpad leghíresebb fellépőit, meg mondjuk egy-két koncertet a Nagyszínpad 2-nek is tekinthető Világzenei Színpadon. Ezen a kettőn kívül még rengeteg kisebb színpad és helyszín van, amiknek fellépői többnyire kevésbé ismertek vagy éppen sose hallottunk még róluk, de a fesztivál egy hete kiváló alkalom arra, hogy újdonságokat fedezzünk fel, hiszen az egyre színesebb programnak köszönhetően válogatni bőven van miből.

Rögtön a Világzenei Színpad környékén található a kistestvérének is nevezhető Roma Sátor, ami minden estét egy a Nagy Utcaszínházhoz hasonló produkcióval nyit: a Radzsasztánból érkező Kawa Zenei Cirkusz az ősi indiai mutatványosok hagyományait viszi tovább a cigányzene történetét bemutató előadásában, ami a zene, a színház és a bábszínház keveredése. A fesztivál öt napja során olyan fellépőkkel találkozhatunk ezen a helyszínen, mint például a ladino nyelven éneklő Yasmin Levy, akinek köszönhetően a szefárdok (a Spanyolországból és az észak-afrikai arab országokból származó zsidóság) kultúrájába nyerhetünk betekintést, Tcha Limberger belga hegedűs Buda Folk Band néven egyesült zenészbarátai élén, vagy éppen a Kethane EU Trio, amit Spanyolország, Belgium és Magyarország művészei direkt erre az estére alapítottak.
Nem ez az egyetlen koncert, ami az Európai Unió Trió országaira koncentrál. A fesztivál egyik legfontosabb fókuszpontja a Trió Elnökség, mivel 2010 januárja és 2011 júniusa között az említett három ország tölti be az EU soros elnökségi posztját. Így aztán a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fesztiválozók megismerkedjenek a három ország kultúrájával, kortárs művészetével. Így aztán az European Meeting Point elnevezésű helyszínen számos program szolgálja ezt a célt: beszélgetések, játékok, performanszok, installációk és partik lesznek egész héten, zárásként pedig Marcus Alonso, Sergi Jorda, Günter Geiger és Martin Kaltenbrunner mutatja be spéci hangszerét, a Reactable-t, amit – bár már 2005-ben megismertettek a nagyközönséggel, és Björk is igénybe vette Volta című turnéja során – a magyar közönség most először láthat élőben.
A jelenleg Reggae Színpad néven futó helyszínt (ami szintén a Világzenei Színpad környékén található) korábban Afrika Falunak hívták, és a Sziget túlvégén helyezkedett el, majd áttelepedet jelenlegi helyére, és Afro-Latin Színpad néven futott egészen tavalyig. A névváltásból kiderül, hogy bár továbbra is lesz szamba és capoeira, a hangsúly idén sokkal inkább az afrikai kultúrán és a reggae, dub, és dancehall zenéken lesz, melynek képviselői Jamaicától Svájcig, az USA-tól Belgiumig a világ minden tájáról érkeznek a Szigetre. A fesztiválozók hiperaktívabb felének pedig nappal is ez lehet az egyik kedvenc helyszíne, ugyanis már hajnali 11-től zajlanak a különböző jóga- és tánc workshopok, de beletanulhatunk akár az arfohajfonásba vagy a batikolásba is. A mini-Afrikától pedig csak egy köpésre van a Magic Mirror sátor, ahol a beszélgetéseken, filmvetítéseken, valamint a visszatérő vendég, a kicsit sem jelentéktelen Diva Tomasz varietéjén kívül rúdtánc workshopon is részt vehetünk.

Azoknak, akik produktívan kívánják eltölteni a napjaikat, további kreatív programok állnak rendelkezésére. A Hungarikum Faluban mindennap egy-egy tájegység táncait tanulhatjuk meg, miközben belepillanthatunk a gabona feldolgozásának folyamatába, este pedig Pál István Szalonna és társai zenéjére rophatjuk a táncházban. A Sziget túlsó oldalán található Cöxpont Ambient Sátorkert is kora reggeltől várja azokat, akik kipróbálnák a csakrafeltöltést, a zsonglőrködést, a hennakészítést vagy mindenféle lomot kívánnak újrahasznosítani ékszer formájában. A naponta megrendezésre kerülő Poolmusic! „water performance” elnevezésű megmozduláson kívül ambient, kísérleti és mindenféle egyéb különleges zenével és performansszal találkozhatnak azok, akik egy kis időre leállnának a fejenpörgéssel, és még a cipőjüket is hajlandóak a bejáratnál hagyni.

Bár a Szigetre általában nem úgy gondol a jónép, mint a kultúra és művészet elsőszámú lelőhelyére, azért ha jobban megnézzük, akad ilyesmi itt is bőven, főleg a K-hídtól jobbra eső területen. Itt található ugyanis a Medence csoport által nyolcadik éve üzemeltetett Octopus Összművészeti Helyszín, ahol évek óta nagy sikernek örvend például a Labirintus, ahova belépve a Tarot lapjainak megelevenedő figuráival találják szembe magukat az önmagukat és persze a toronyba vezető utat kereső vállalkozó kedvűek. Az Octopus Nagysátorban irodalmi, komolyzenei és képzőművészeti programok várják a kevésbé agyeldobós fesztiválra vágyókat, a Színház és Táncsátorban pedig láthatjuk többek között a Frenák Pál Társulatot, a Természetes Vészek Kollektíva divatszínházát, és természetesen külföldi fellépőket is, például a holland Space Színház és a Műhely Alapítvány koprodukcióját, a belga Zita Swoon és a Rosas közös produkcióját vagy a több nemzet művészeiből álló Bloom!, City című előadását.

Az idén különösen nagy hangsúlyt kap az utcaszínház. A Compagnie Malabar nagy utcaszínháza mellett minden nap fellép a comedia dell’arte hagyományaiból kiinduló, a város közterein rendszeresen megjelenő Utcaszak, Fogócska című, rögtönzésekből álló előadásával, és a Filterperformance és az Artus társulatok közös, Prehisztéria című improvizatív performansza is látható lesz naponta kétszer is. Idén a szokásosan a domb mögött elhelyezkedő Vándor Vurstli is beljebb merészkedik a fesztivál központja felé, és elfoglalja a szabadtéri színpadot. Lesznek itt zsonglőrök, mutatványosok, artisták, kortárs táncosok és kötéltáncosok, napközben mindent kipróbálhatunk, esténként pedig az Európa minden sarkából érkező utcaművészek produkcióit nézhetjük meg, például a flamenco-t a cirkuszművészettel keverő spanyol Albadulake, vagy a belga Kirkas Gaya társulat előadását. Igen örvendetes dolog, hogy a több napon is látható Cirkuszínház társulat jóvoltából végre mi is kezdünk felzárkózni a művészeteknek ezen ágában is.

Az EU Trió mellett kiemelt szerepet kap az idei Szigeten a víz, ami egyszerre éltető és romboló elem, így aztán nem árt kicsit jobban megismerkedni vele. A Sziget új helyszíne a H20, ahol minden kiderül a vízről úgy általában, továbbá a Magyarországon nem elhanyagolható mennyiségben létező gyógy- és termálvizekről, és a szerencsétlen, sokat megélt Dunáról is informálódhatunk. Megtudhatjuk, hogy miért hasznos napi két liter vizet meginnunk, és miért káros – a vízszámlánknak és a bolygónak egyaránt -, ha csöpög a csap. Hogy mi káros és hasznos még a bolygónak, azt a Zöld Udvarban deríthetjük ki, ahol sok egyéb más mellett szó lesz a klímaváltozásról, az újrahasznosításról, az állatok védelméről, a Fair Trade-ről és a génkezelt paradicsomok káros hatásairól is. A közvetlen közelben található Civil Szigeten pedig a hosszú évek óta bevett szokás szerint ismét megjelennek a különböző vallások és egyházak képviselői, valamint rengeteg alapítvány, egyesület és segítő szervezet, akik beszélgetésekkel, játékokkal, és mindenféle egyéb programmal várják délutánonként a fesztiválozókat.

Ez persze csak néhány kiragadott példa, lehetetlen felsorolni az egész műsort, hiszen igen örvendetes módon évről-évre változatosabb a program. Így aztán biztosak lehetünk abban, hogy idén sem fog senki unatkozni, és a Nagyszínpad koncertjei előtt, után (és esetenként közben) is találunk magunknak elfoglaltságot.