Ecce homo, avagy a gúnyból kikiáltott király

Az " Íme az ember" fordítás mára megszokottan cseng, David Flusser professzor nézett utána, a rá jellemző provokatív, ám mégis diplomatikus stílusában, mit is jelent valójában.  A római prefektus, Poncius Pilátus mutatja be ezekkel a szavakkal Jézust a sokaságnak, akin töviskoszorú volt és bíborruha, a főpapok, szolgák, látván ezt, így kiáltoztak: "Feszítsd meg, feszítsd meg." Pilátus szavait az evangéliumok is úgy értelmezték, hogy Jézust nem találta bűnösnek. Ám a Jézusból gúnyt űző, királlyá kikiáltási paródia nem egyedüli példája, Flusser szerint, a korabeli zsidóellenes jeleneteknek, melyeknek célja a zsidók messianisztikus hitét volt hivatva kigúnyolni. I. Agrippa, de még Traianus uralma alatt is történtek hasonló jelenetek. Azonban az " Íme az ember" kifejezés megfelel az ókori királlyá kikiáltás szavainak, s része annak a szertartásparódiának, mely Jézus halálával zárult.
"Pillanatnyilag ez az egyetlen józan interpretáció"-szögezi le David Flusser. Eszerint Pilátus részvétele a Jézust gúnyoló paródiában megkoronázása volt annak az aljas gyalázatnak, amiben a rómaiak Jézust, a zsidók messiás-királyát részesítették.
"Egyesek azzal érvelhetnek, hogy ha a zsidók jobban értenének a politikához, akkor már régen elfogadták volna Jézust, mint egyfajta tékozló fiút, aki jót cselekedett, elutasítva ugyanakkor a tanításaiból halála után kialakult tanokat.
Egy ilyen stratégia valószínűleg keveset számított volna a keresztény világban, ahol a zsidókat istengyilkossággal vádolták, de nem lehetetlen, hogy segített volna hidat építeni a kereszténység felé, és mérsékelte volna az antiszemitizmust.
Ehelyett a zsidók Jézushoz való történelmi viszonyát a tudatos közöny jellemezte, sőt kifejezett ellenérzés, a nevében elkövetett üldözéseknek köszönhetően. Tipikusnak tekinthető a német zsidó teológus, Franz Rosenzweig megjegyzése. Amikor megkérdezték tőle, mit gondolnak a zsidók Jézusról, Rosenzweig állítólag azt válaszolta: Nem gondolnak rá.
Nem új dolog, hogy Jézusra zsidóként tekintenek – mondja David Flusser, a Héber Egyetem judaisztika profeszszora, aki központi szerepet játszik a kereszténység zsidó gyökereit kutató munkában , de nem lehetett hallani róla, mert a zsidók azt hitték, szent kötelességük gyűlölni Jézust. Ron Kronis reformrabbi szerint, aki az Izraeli Vallásközi Koordinációs Tanács igazgatója, még ma is sok ortodox zsidó óvakodik kimondani Jézus nevét, és csak az az ember utalással említik. "

A szeretet forradalmára nem a kumráni militáns kérügma része volt.
Flusser professzor így összegzi kutatásai központi helyét a vallástudományokban: "A zsidó vallás az igazság eszméjén alapul, és a judaizmus tisztán vallási és társadalmi tartalmi egysége nyomán, abból táplálkozva alakult ki két világvallás, a kereszténység és az iszlám. Így nem csupán arról van szó, hogy a zsidó társadalmi életfelfogás az egyik legfontosabb oka e két vallás születésének, hanem arról is, hogy e két vallás révén a zsidó társadalmi örökség áthatja a modern kultúrát. Noha a zsidó társadalmi üzenetnek köztudottan jelentősége van a modern ember számára, a modern társadalomra gyakorolt zsidó-keresztény hatás számos olyan ponton is kimutatható, ahol görög-római hatást feltételeznek. Nem kívánjuk alábecsülni a görög és római gondolkodás kulturális és társadalmi örökségét, de időnként, különösen amidőn a modern politikai és társadalmi gondolkodás művelői görög és római forrásokat idéznek, ezeket öntudatlanul is olyan keresztény eszmék szűrőjén át látják, amelyek közül jó néhány a judaizmusból ered."
(David Flusser: Társadalmi üzenet Kumránból)

A kereszt botránya

A kötet 41cikke három részre oszlik. Az első rész az Újszövetség és a Holt-tengeri tekercsek közti viszonyt tárgyalja. A második rész a zsidó és keresztény apokoliptika közti összefüggéseket és eltéréseket tárgyalja, míg a harmadik az ősi judeizmus és a kereszténység átfedéseit vizsgálja.
Számomra legmegdöbbentőbb volt, hogy Szent Ágoston De civitas Dei eszménye mögött is ott rejlenek a Holt-tengeri tekercsek szellemi nyomai.
Ám Flusser a kegyelem koldusainak tartott esszénusok és Jézus tanításainak különbségeiről is hosszasan értekezik, noha Jézus maga is esszénus mintára alapította apostoli gyülekezetét.
Végezetül azt is megtudhatja az olvasó, hogy kerül Dániel könyvébe egy fogzsarnok, és lehet-e a Negyedik Birodalom egy rinocerosz?

Davis Flusser: A judaizmus és a kereszténység eredete
Múlt és Jövő könyvek, Zsidó Tudományok, kötött, 5566 oldal, Budapest, 1999, 4500 forint, ISBN 963 9171 12 3