Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 2015-öt a fény nemzetközi évének nyilvánította azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a fénnyel foglalkozó tudományok és a fényt alkalmazó technológiák szerepére a fenntartható fejlődés és a globális kihívások megoldásában.

A fény éve lehetőséget ad a tudomány és a művészet határterületeinek felfedezésére is. Ezt járja körül Csáji Attila Fényút című kiállítása – hangsúlyozta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója a tárlat pénteki sajtóbejárásán.
Az igazgató hozzátette: szombaton nemzetközi fényműhely tárlat is nyílik a Mélycsarnokban, továbbá kétnapos nemzetközi fényszimpóziumra is sor kerül. Emlékeztetett arra, hogy a tematikához kapcsolódik az egy hete nyílt Illuminációk címet viselő kiállítás és Szvet Tamás Fényidézés című, március végén nyíló tárlata is.
Csáji Attila kiállításán fejezetekre tagolva követheti végig a látogató az életmű alakulását, a korai szürreális-organikus táblaképektől és grafikáktól a konceptuális munkákon át a “jelrácsokig”, majd a komputergrafikák, holografikus munkák, lézerkísérletek és -tervek utána a közelmúltban készült látványos lézerinstallációiig. A plasztikus képeket ötszáz sajátosan elhelyezett reflektor, a hologramokat rejtett ledlámpák, a technikai munkákat pedig egyebek mellett tizenöt lézer kelti életre.
A kiállítás egyik termében néhány berendezés segítségével a látogatók játszva tanulmányozhatják a fény természetét, valamint egy külön erre a bemutatóra kiépített színes lézerrendszer segítségével a lézer tulajdonságait tükrök, prizmák, optikai rácsok segítségével lehet felfedezni.
Csáji Attila Munkácsy-díjas képzőművész életművében alapvető szerepet játszik a fény fizikai és szellemi dimenziója. A hatvanas évektől a magyar neoavantgárd meghatározó művészeként és szervezőjeként, a szürreális és organikus formaalkotás, a gesztusfestészet jelrendszere szerint készítette alkotásait. Később egyre inkább a fénnyel értelmezett és a fény által teremtett művek kezdték foglalkoztatni; jelrácsokat, változó fénnyel megvilágított plasztikus képeket, hologramokat hozott létre, amelyekből nagy merítést mutat be a most nyíló kiállítás is.
“Engem a fény mindig vonzott. Nem követtem trendeket, de nyitott voltam rájuk és az újdonságokra, mindezekkel együtt mégis egy belső utat jártam. Ez a belső út vezetett el a fénnyel való közvetlen találkozásig” – vallott hitvallásáról a művész a bejáráson. Hozzátette: “véleményem szerint a ma művészének egyik legfontosabb feladata, hogy az optoelektronika által teremtett új eszközöket humanizálja és a közönség számára is elérhetővé tegye”.
Csáji Attila a hetvenes évek óta a Központi Fizikai Kutatóintézettel, majd a Massachusetts Institute of Technology-val együttműködve a lézer művészeti szerepét kutatja. Ennek eredményeként egy új képi transzformációs módot fejlesztett ki, a szuperpozíciós módszert és eszközrendszert, amely a lézerfény monokromatikusságára épít.
A tárlatot péntek este Kroó Norbert akadémikus, a fény nemzetközi éve magyar programbizottságának elnöke és Farkas Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész nyitja meg.
Csáji Attila 1996-ban alapította meg a Nemzetközi Kepes Társaságot, amelynek tagjai kiállításokkal és elméleti tevékenységgel gazdagítják a tudomány, a technika és a művészet eredményeit. A tárlathoz kapcsolódva szombaton és vasárnap nemzetközi tanácskozást tartanak, amelyen a meghívott előadók a tudomány és a művészet mai együttgondolkodási lehetőségeiről értekeznek Budapesten.
Ehhez kapcsolódva március 8-ától 14-éig tartják a nemzetközi fényműhely kiállítást, amelyen a Nemzetközi Kepes Társaság tagjai, mások mellett Carlo Bernardini, Michael Bleyenberg, Bohus Zoltán, Bolygó Bálint, Bordos László Zsolt, Bortnyik Éva és Tubák Csaba, Dieter Jung, Kelle Antal, Kuchta Klára, Mattis-Teutsch Valdemár, Pócsy Ferenc és Sally Weber vesznek részt a fény évéhez kapcsolódó tematikus munkákkal.
A sorozatot Szvet Tamás Fényidézés című tárlata zárja, amelyen a fiatal szobrász fényinstallációi mutatkoznak be. A sötét térben található tucatnyi objektumot a látogatók interaktív módon, séta keretében világíthatják meg, a falakra vetülő árnyak pedig a fényművészet magyar vonatkozású történetét elevenítik fel. A kiállítás március 21-étől április 26-áig látogatható.