Persze nézőpont kérdése, egyesek szerint még az is csoda, hogy valaki még
könyvet vesz a kezébe, és ha még fizet is érte, hát áldja meg a Jóisten. Mer a
tévé meg a szá…
Tudjuk. Nekünk is van. Még is olvasunk.
 
Na de mit
is?
A választ könnyedén megtudhatjuk a legnépszerűbb könyvkiadók és
könyvesboltok toplistáiból. Melyeknek élén a mese és a valóság vívja rendületlen
harcát, amíg a tényleges művészet háttérbe szorul.
Az elmúlt évek fantasy
–láza a mai napig nem csökkent. Bár az egykori szemüveges varázslófiú felnőtt,
és már tavaly megjelent a kötet befejező része, a Harry Potter, mai napig
előkelő helyen áll a Magyarországon eladott könyvek között. Tényként kezelendő,
hogy a brit írónő fantáziájának hétkötetes terméke a kortárs irodalom
legolvasottabb alkotása. És valóban látni kilométeres sorokat, hatásvadász
éjszakai árusítást és úton- útfélen roxforti kalandokat olvasó gyermekeket,
felnőtteket, és gyermekfelnőtteket. Lelkesedésük töretlen, rajongásuk
határtalan. Mondjuk ki, az ifjúságot, és a felnőttek nagy részét ez mozgatja.

 
A másik, de nem mindenhol a második kategória a ,,celeb-irodalom”.
Ismert közéleti személyiségek szellemi terméke, melyekben kiöntik
szívüket-lelküket az őket körülvevő világról. Egy-egy könnyfakasztóan őszinte
életrajzi könyvből kiderül, hogy nem is olyan álomszerű a magyar sztárok élete,
nekik is megvannak a maguk küzdelmei, problémái.
Még …-nak is! Ki gondolta
volna?
Az itt megjelenő szereplők gyakran elvetemültebbek és kegyetlenebbek,
mint a leggonoszabb boszorkány a fent említett bestsellerben. A vadászat
hatásos, az emberek abszolút, és szó szerint vevők egy-egy médiaszemélyiség
könyvére. A megjelenést számtalan botrány, címlap és rágalmazási-per kíséri, ami
valljuk be, kiváló visszatérési lehetőség egy éppen hulló csillag számára. Ezen
könyveknek van egy igényesebb része, melyeknek szerzői, nem csak az élet
iskoláját koptatták, hanem esetleg valamely felsőoktatási intézmény előadásait
is látogatták valaha, ahol azért ragadt rájuk némi írástudás. És van egy másik
réteg, aki soha nem volt a szavak embere, viszont olyannyira berágott valakire,
vagy valamire, hogy muszáj volt kiírnia magából minden dühét. A lényeg, hogy
erre is van igény.
Ennyit a jéghegy csúcsáról.
A toplisták élbolyát
elhagyva számos olyan könyvvel találkozunk, melynek köze nincs az irodalomhoz.
Szakácskönyvek, autós-motoros könyvek, sport-enciklopédiák, tudományos
publikációk. Nincs is ezzel semmi probléma, végül is az élet nem (mindenkinek)
az irodalomról szól.
A probléma ott kezdődik, hogy csak most érkeztünk meg a
kortárs magyar szépirodalom termékeihez. Most, mikor már javában a
középmezőnynél tartunk, sőt…
Kínálat az van bőven, kereslet már kevésbé. Itt
tartunk 2008-ban, a szépirodalom eltörpülni látszik az egyéb műfajok mellett.

És hogy, miért van ez?
A válasz megtalálható az első bekezdésben. 
Az
vagy, amit olvasol.