1 | 2

20 éve, 1988-ban nyilvánította a WHO december 1-jét az AIDS elleni küzdelem világnapjává. Ugyanebben az évben már született “rendelet a szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálat elrendeléséről” hazánkban.
A korunk pestiseként elhíresült betegség a XX. század második felétől több millió áldozatot követelt, és a fertőzöttek száma a mai napig, a prevenciók ellenére is több tízmilliós nagyságrendű, 36,1 millió fő (2000. év végi becsült adat), ebből hazánkban a nyilvántartottak száma 4 ezerre tehető.

1981-től datálhatjuk az AIDS jelenlétét, melyet az USA-ban, a fiatal homoszexuális közösségben észlelhető, feltűnően nagy arányú megbetegedések nyomán fedeztek fel.
A nulladik páciens, vagyis akit legelőször jegyeztek az USA-ban HIV fertőzöttként, név szerint is ismerünk, Gaetan Dugas volt, francia légi kísérő. Nem hivatalosan már ezt megelőzőleg is létezett, hiszen 1959-ben feljegyeztek már Kongóban egy AIDS gyanús halálesetet, mely az utólagos vérvizsgálatokkal be is bizonyosodott.
Kialakulását tekintve több városi legenda is elterjedt. A legnépszerűbb, hogy a (afrikai zöldmajomnak is nevezett) mandrill majmokban található retrovírus egy típusa terjedt át az emberre. A másik verzió az, hogy tömegpusztító biológiai fegyverként kísérletezték ki, mely elszabadult. A harmadik, pedig nyilván az, hogy Földön kívüli eredetű lehet.

Dr. Pásztor Erzsébet genetikus Virulencia és szelekció címet viselő cikkében a következőt írja ezzel kapcsolatban: “Néhány éve, amerikai látogatásunk idején, két ott élő bölcsész barátunk egymástól függetlenül, mély meggyőződéssel fejtegette, hogy a szerzett immunhiány (AIDS) vírusa, a HIV a CIA laboratóriumaiból szabadult ki. A kérdés csak az: szándékosan “szivárogtatták-e ki” vagy maga szökött meg a rosszul őrzött laboratóriumból.”
Ugyanakkor a betegséget okozó vírus nem egységes, két különböző típusa ismert: a HIV-1, mely több altípusból áll (ezeket betűkkel jelölik, pl. O, M), sokszor mutálódik és nagyon könnyen fertőz; a HIV-2 kevésbé agresszív, a fertőzöttek életkora jóval magasabb. A kettő között alapvető különbség, hogy a HIV-1 Európában, illetve Amerikában felelős a fertőzésekért, míg a HIV-2 Nyugat-Afrikát alig hagyta el. Pl. az USA-ban 78 HIV-2+ főt tartanak nyilván, akik Ny-Afrikában éltek régebben. A HIV fertőzések számszerűsége kiugróan magasabb a HIV-1 által, ez a felelős a járványszerű terjedésért is, így elképzelhető, hogy két különböző eredet is elfogatható, az egyik afrikai, a másik pedig USA-beli kialakulással.
A vírusfertőzés (HIV= Emberi Immunhiányt okozó Vírus) nevéből adódóan immunhiányt, vagyis a szervezet fertőzések elleni védelmét támadja/gátolja meg. A betegség lefolyása tehát nem kifejezetten egy konkrét ok, hanem az immunhiány következtében fellépő másodlagos (szekunder) fertőzések miatt következik be, a szervezet legyengül, és halált is okozó másodlagos egyéb betegségek alakulnak ki. Ilyen például a Kaposi szarkoma és a limfomák, tüdőbetegségek, daganatok, idegrendszeri megbetegedések, bőrbetegségek.

1 – 1981-től datálják az AIDS jelenlétét
2 – Egy HIV+ ember mindennapjai