Magyarországon forgatott fantasyt Csupó Gábor. Akkor most megint mesefilm-nagyhatalom lettünk?
Manapság már nincs különösebb exkluzivitása, ha egy (magyar) író nőnemű, habár továbbra is értelmezhető a “női irodalom”fogalma. Azonban, amint az köztudomású, a nők írói létének természetességét,egyenjogúságát ki kellett vívni, mégpedig elsősorban a 19. sz. végén, 20. szelején. Erről az időszakról szólnak a Nő, tükör, írás című tanulmánykötet esszéi a Női reKON sorozat első köteteként.