Sajó István élete és munkássága debreceni keretbe foglalta Amerikát. Az építész ugyanis az alföldi városban született, és vissza is tért oda annak dacára, hogy hatalmas karriert futott be az Atlanti-óceán túloldalán.
Leginkább neki köszönhető, hogy jellegzetes földszintes debreceni népi klasszicista polgárházak tengerét korszerű, tágas, art deco épületek szigetei tarkítják.
Az ízig-vérig debreceni építész munkásságának javát zanzásították most a Műcsarnok egyik tágasabb termébe. A tárlat a debreceni MODEM-ből érkezett a fővárosba.
A kiállításra látogatókra tekintélyes sűrítmény vár, amelyben ott van minden az amerikai hatású art deco tégla épületegyüttesektől a letisztult formájú, kőkeményen funkcionalista köz- és magánépületekig. A házakról nem csak fényképek, de alap- és tervrajzok, valamint néhány szabadkézzel rajzolt stílusos vázlat is került a múzeum falára, csak úgy, mint az építkezésekről készült fotográfiák és idézetek. Ez utóbbiak kicsit mélyebb belátást engednek az alkotó személyébe is.
A tárlat egyik érdekessége Sajó István stilizált, színházi tér–hatású dolgozószobája, amit az általa tervezett art deco bútorokkal és tárgyakkal rendeztek be.
A kiállítótérben virtuálisan is sétálhatunk a Sajó tervezte épületek között, és megcsodálhatjuk a debreceni Hatvan utcai izraelita bérház cikkcakkos lépcsőházát. De korabeli filmhíradók segítségével feltárulnak Debrecen 1930-as, 1940-es éveinek kulturális és közéleti eseményei is.
Az Art Deco a pusztán nem csak egy építészeti kiállítás, hanem korrajt, és egy alkotó ember szakmai portréja is egyben. Nem csak építészeknek ajánljuk.
Hozzászólások