1 | 2


A The New Seven Wonders projekt az Internet nyújtotta lehetőségeket kiaknázva az emberiséget szavaztatta meg a Föld maradandó létesítményeiről. Kizárólag olyan építészeti létesítményekre lehetett szavazni, amelyek eredeti és művészi formájukban még ma is láthatók.

A szavazásnak azonban tétje is van: a megtisztelő cím mellett a legjobban szereplők anyagi támogatásban részesülnek, mely az attrakciók állagmegóvására és felújítására fordítható. A szavazás eredetileg 2000-ben ért volna véget, de olyannyira kevés szavazat érkezett be, hogy először 2002-ig, majd 2005-ig is meghosszabbították. Ekkor 200 épület állt a listán, majd ezt szűkítették tovább a szavazatok 77-re. Egy nemzetközi építészekből álló hét fős zsűri Federico Mayor Zaragoza – az UNESCO egykori elnöke – vezetésével 21 emlékművet állapított meg. A bírálók, úgy tűnik elsősorban a régiséget, a történelmi jelentőséget tartották szem előtt. Nagy vesztesnek a 21-ből is kieső tibeti Potala-palota, a pisai ferde torony és Versailles mondható. Hazánk is érintett volt a “versenyben”: a 33. helyig jutott a budapesti Parlament.

A 2007. július 7-én kihirdetett világ új – nem is annyira új – hét csodája (melyekről már sokat és sokszor halhattunk) a következő:

A Kínai Nagy Fal, melynek építése több mint 2000 éve kezdődött és minden bizonnyal a világ leghosszabb emlékműve. Nem mellesleg a Holdról is látszik. Az UNESCO 1986-ban vette fel a világörökségek közé.




Petra romváros Jordánia fővárosától, Ammántól 200 kilométerre délre található, mely szintén a világörökség részét képezi.




A Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiroban, mely Brazília jelképe. 710 méter magasan áll a Corcovado-hegyen.




Machu Pichu az Andokban, az Urubamba folyó völgyében található inka romváros. Peru fő turisztikai nevezetessége a XV. Században, Pachacutec inka császár idejében épült, mely feltehetően zarándokhely és csillagvizsgáló volt. 1983-ban nyilvánították a világörökség részévé.




A mexikói Chichén Itzá maja-tolték romvárost Kr. után 500 körül építették a Yucatán-félsziget északi részé. Legjelentősebb épületei között található egy csillagvizsgáló és a Harcosok Temploma.




A Colosseum, mely az örök város jelképének számít. A Kr. utáni első században Vespasianus császár uralkodása alatt kezdték építeni, és Titus idején fejezték be. Róma legnagyobb amfiteátruma volt.




A Tádzs Mahal, melyet az indiai Agrában Sáhdzahán nagymogul épített a XVII. században felesége, Mumtaz Mahal mauzóleumául, aki gyermeke születésekor vesztette életét. A fehér márvány épületet évente 3 millióan keresik fel.




Az UNESCO már az elején kijelentette hogy semmi köze a cirkuszhoz, sőt nem is tartja jó ötletnek. Christian Manhart kommunikációs igazgató szerint ugyan minden emlékű megérdemelten szerepel a listán, de ez kevés ahhoz, hogy reális legyen az eredmény. Nicole Bolomey indiai szakértő szerint ez a szavazás se nem tudományos, se nem demokratikus. Az UNESCO még azzal is érvelt, hogy a szakértők által a 21 közé be nem választott országok negatív üzenetet éreznek ki ebből, és ezért sem túl jó ötlet. Igazuk is lett, hiszen Franciaország a nemtetszését fejezte ki az Eiffel-torony kimaradása miatt, Egyiptomról. De a legkomolyabb ellenérzést talán az váltja ki, hogy egyetlen modern építmény sem került fel a listára, így nem csak a kezdetekkor tűnt az ókor hét csodájából kimaradt és más érdekességek kiválogatásának, de végleg így maradt a dolog. Nos, figyelembe véve azt, hogy az ókor hét csodáját tulajdonképpen egyetlen ember válogatta össze, akkor a szavazás objektivitásának hiánya elég nevetséges ellenérv.
Marosi Ernő, az MTA alelnöke rámutatott arra, hogy az új csodák semmivel sem frissebbek mint az ókor csodái. Valóban…


1. Hét új-régi csoda
2. Melyek az ókor hét csodái?