Hamarosan a mozikban: Conan, Weisz és Törpapa

Folytatódik a cikksorozat az idén bemutatásra kerülő filmekről, melyeket érdemes (vagy nem) megnézni moziban. A mostani összeállításban: digitális törpök, nyomozó Rachel Weisz, véres barbár-remake és la familia Rodriguez negyedszer.

Hupikék törpikék 3D
Raja Gosnell (aki neve ellenére nem indiai, hanem amerikai, ráadásul férfi) karrierje sofőrként kezdődött, majd filmek vágója lett (pl. Áldatlan állapotban, Reszkessetek, betörők 2, Mrs. Doubtfire), ’97-ben pedig rendezésre adta a fejét, pontosabban valaki úgy gondolta, hogy rá lehet bízni egy film direktori feladatait. Ezzel a döntéssel igencsak vitába lehetne szállni, mindenesetre tény, hogy Mr. Gosnell olyan alkotásokat jegyez rendezőként, mint a Gagyi mami, a Scooby-Doo-filmek, vagy éppen a sokatmondó című Beverly Hills Chihuahu, tehát az úr finoman szólva sem egy Spielberg, vagy Scorsese.

Elképesztő rendezői karrierje ellenére néhányan a Columbia és Sony Pictures-nél mégis úgy vélték, Gosnell a legmegfelelőbb – tessék erősen megkapaszkodni! – az élőszereplős Hupikék törpikék-film elkészítésére. Szerencsére a törpöket nem hülye fehér sapkába és gatyába bújt emberek alakítják, hanem számítógéppel rajzolták őket, a törpök belga atyja, Peyo, alias Pierre Culliford azonban így is garantáltan vincseszterként pörög a sírjában, a Hókuszpókot megszemélyesítő – amúgy remek színészt – Hank Azaria-t pedig remélem, nagyon jól megfizették, hogy nevét adja ehhez a… „filmhez”.
A történetről nem érdemes sokat mondani, nagyjából összefoglalható annyiban, hogy a csúf, kopasz Hókuszpók kikergeti a törpöket Aprajafalváról, és a mi világunkban üldözi őket, a töpörödött törp-ördögök pedig mindenféle fura és kacagtató (?) helyzetbe keverednek a számukra ismeretlen környezetben, miközben próbálnak hazajutni.
Mindezt Sinkovits Imre Törpapa-szinkronja nélkül. Az, hogy Törpilla eredeti hangját Katy Perry adja, kb. annyira izgalmas a film szempontjából, mint Boros-Bochkor a Csibefutam-ban (vagyis semennyire). Az imdb 4,2 csillaga és a Rottentomatoes 21%-a eléggé sokatmondó kritika.
Figyelem, a film megtekintése 6 éven felüliek számára nem ajánlott!

Whistleblower
Ez az angol kifejezés annyit tesz: közérdekű bejelentő. Olyan személyt takar, aki egy cégnél, vagy hivatalnál tapasztalható visszaéléseket hajlandó feltárni annak érdekében, hogy ezzel nem etikus, környezetromboló, esetleg korrupt viselkedésmintákat változtasson meg, továbbá tudja, hogy ha kiderül, hogy a köz érdekében bejelentést tett, hátrány érheti.

Bár a film elvileg már tavaly elkészült, nemzetközi bemutatása csúszott némiképp, holott a cselekmény egész érdekesnek, és sok, a közvélemény előtt rejtve maradó kérdést feszeget.
A megtörtént eseményeken alapuló történet főszereplője egy amerikai rendőrnő, Katy, aki békefenntartói munkát vállal a háború utáni Boszniában. A romba döntött ország újjáépítéséről, és a segítségnyújtásról szőtt álmai azonban hamar szertefoszlanak, mikor egyre inkább belelát a külvilág felé mutatott kirakatpolitika színfalai mögé, melyet mélyen átjár a korrupció, a manipuláció és a titkos nemzetközi diplomácia.

Kiderül, hogy az Amerikai hadsereg és az Egyesült Nemzetek tevékenységével álcázva egész gyermekprostitúciós és illegális szervkereskedő hálózat épült ki a térségben, így Kathryn-re hárul a feladat, hogy leleplezze a szervezetet, akár a saját testi épsége árán is.
A rendezőnőnek, Larysa Kondracki-nak ez az első nagyfilmje, főszereplőnek azonban mégis sikerült megnyernie az Oscar-díjas Rachel Weisz-t, akinek partnerei között megtalálhatjuk a szintén Oscar-tulajdonos Vanessa Redgrave-t, az elbűvölő Monica Bellucci-t, valamit David Strathairn-t.

Conan, a barbár
Dagadozó izmok, páncélbikinis nők, suhogó kardok, varázslók, mágia és vérzivatar. Ez Conan, a barbár világa. Kevesen tudják, de a híres kimmériai harcos már az 1930-as évek óta kaszabolja a gaz ellent novellák és képregények lapjain, hála kitalálójának, Robert E. Howard-nak.

A mozikedvelők legjobban 1982-ből ismerhetik, mikor az ún. új-hollywoodi rendezők egyik oszlopos tagja, John Millius elkészítette saját verzióját az Osztrák Tölgy, Arnold Schwarzenegger fő- és címszereplésével. A film folytatása – Conan, a pusztító – már nem lett akkora siker, mint elődje (a harmadik részből pedig nem is lett semmi), viszont mindenképp megágyazott Schwarzi kultikus akciósztár státuszának (Terminátor, Ragadozó, Kommandó, stb), továbbá divatba hozta az eléggé retegműfajnak számító fantasyfilmeket.

Az évek során sok fantasy-alkotás készült (pl. Vörös Szonja, A vadak ura, stb), de egyik sem lett igazán sikeres, még kevésbé maradandó, vagy jó alkotás. Aztán a nagy remake- és reboot-láz közepette Hollywood egy szép napon bejelentette, hogy a Conan-ból is feldolgozás készül, ami erősen megosztotta a fantasy- és Conan-rajongókat. Az egyik tábor örült, hogy újra kardozós-barbáros film készül, a fanyalgók viszont istenkedtek, hogy Schwarzenegger nélkül Conan-t forgatni felér egy hullagyalázással. Bárkinek is lesz igaza, hamarosan kiderül.
A hawaii Jason Momoa durván kigyúrta magát a címszerep kedvéért, az első trailerek alapján pedig igencsak darálós, véres filmmel lesz dolgunk, amiben csak úgy repkednek majd a testrészek, Ron Perlman-nek pedig szemmel láthatóan nincs szüksége semmilyen maszkra ahhoz, hogy leginkább ősemberhez és jetihez hasonló feje kellőképpen brutális legyen.


Kémkölykök 4
Robert Rodriguez ezúttal sem tagadta meg önmagát. Megszokhattuk már tőle, hogy egy-egy jól-jobban sikerült filmje után (pl. Desperado, Alkonyattól pirkadatig, Machete) valami borzalmasat, vagy legalábbis eléggé mást készít. Vajon egy olyan kaliberű filmes, mint ő, milyen torz késztetéstől vezérelve követ el olyan esztétikai környezetszennyezéseket, mint pl. a Cápasrác és Lávalány kalandjai, vagy a Csodakavics, vagy amilyenek a Kémkölykök-filmek, bár azok még a kevéssé rosszabb mellékvágányok…

Az első rész még egész jó és szórakoztató volt, amit egy gyengébb második és egy még fárasztóbb harmadik rész követett. Mindezeknek csak annyi hasznuk volt, hogy Alexa Vega szép kislányból igen szép nagylány lett, jó volt látni Danny Trejo-t önmaga paródiájaként, Antonio Banderas-t és Carla Gugino-t pedig mindig élvezet csihi-puhi közben nézni.
Na, a negyedik részben minden másképp lesz. A történet nem kapcsolódik szorosan a „trilógiához”, bár az alapok ugyanazok: adott egy látszólag hétköznapi ember, akiről a kutya sem gondolja, hogy minden hájjal megkent – ám időközben visszavonult és csak a családjának élő – titkosügynök. Mikor azonban egy új, a korábbiaknál veszélyesebb szuperbűnöző tűnik fel a színen, az ügynöknek ismét akcióba kell lépnie és megmentenie a világot – lelkes famíliája segítségével.
A főszerepben a legpárducabb testű színésznőt, a csábos, bájos, szexi, stb… Jessica Alba-t láthatjuk, aki a Machete-ben és a Sötét angyal-ban már bebizonyította, hogy nem csak mosolyogni tud szépen, de pofonosztogatásban is profi.
Filmbéli férjét Joel McHale alakítja, aki idáig kisebb film- és tévészerepekben brillírozott, és ezzel nagyjából ki is merül az említésre érdemes színészek névsora.
Míg más Rodriguez-filmekben feltűnnek a rendező színész- és rendezőhaverjai (Pl. Cheech Marin, Salma Hayek, Robert Patrick, Quentin Tarantino, stb), úgy tűnik, ezúttal nélkülöznünk kell őket. Alighanem (remélhetőleg) Rodriguez egy újabb nagy dobására gyűjti a pénzt (Sin City 2? Machete 2? Hmmm…), ezért előbb szokás szerint ledarál valami szemetet, mielőtt ismét elsütné a kéziágyúját.
Nagyjából emiatt megbocsáthatók neki az ilyen „félrelépések”, hiszen ezek előrevetítenek valami olyat, ami majd ismét nagyot fog szólni.

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Film

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére