Igyekeztem nem túl későn elindulni, nem belenézni ötvenedszer a tükörbe, és kiválasztani a sokadik táskát és karkötőt, de lehetetlenség. Ez biztosan mindenkinél biológiailag kódolt, én mindig kések.
Teltház fogadott mire odaértem, minden széken egy-egy kíváncsi szempár meredt a kifutóra várva, hogy végre elkezdődjön a show, és megtudjuk, mit álmodott meg idén nyárra a hazai divatszakma krémje. Celebekből szinte alig akadt, szilikoncsodákból viszont annál inkább, de így legalább a férfinézők is biztosan jól érezték magukat. Az egyik szélső asztalnál két idősebb hölgy végül befogadott, de ekkor már sejtettem, hogy innen a lényeg lemarad. Jó lett volna, ha a kifutót úgy építik, hogy kiemelkedjen a nézőtérből, és a hátsó sorokból ne csak deréktól fölfelé legyen élvezhető a látvány. De ez csak apróság.

Az esemény kis késéssel és a Magma Tűzszínház szóló bemutatóival kezdődtek, majd a Madream tervezőpárosa mutatta be legújabb játékos, kissé szeleburdi, vidám kollekcióját, mindezt fekete fehérben, mint a zongora. Kedvencem a szintén zongorabillentyűket idéző övtáska volt, ami formában hozta a gyerekkori kempingen szerszámos táskáját.

Voltak akik csak néztek…

Reök Cecília és Varga Tímea idén nyárra trópusi virágokat álmodott meg a színes bikinik mellé. Vibráló, harsány kékek és sárgák, általában mind kétrészes változatban, hozzáillő kalapokkal. Kicsit hiányoztak is a trikinik és a fürdőruhák, mert ezek kisebbségben szerepeltek a bemutatón, de talán pont ezért is a fehér aszimmetrikus egyberészes volt az abszolút kedvenc.

Nicole, Győre Nikoletta kollekciója leginkább a szatén, selyem és pamut költeményekkel operált. A ruhák nagy része az ezeregy éjszaka meséit és világát idézte, a batikolt darabok pedig itt is az újra tomboló hippi lázat vitték tovább. Némelyik szaténruha azért még sokszor megmaradt a hálóing kisestélyi átmenetben, de alapvetően hordható, szerethető mindennapi, csajos viseletet takar a Nicole márkanév.

Gere Márta Georgina táskáit sajnálom a legjobban az estéből, de ekkor már annyian álltak előttem, hogy képtelenség volt rendesen megfigyelni a többségében aranyszínnel domináló csodákat.

Jöttek-mentek

Born és Földi Klára kollekciója ugyanígy robogott el a szemem előtt, de a Fufavi bemutatójára már kitisztult a kép. Ez a kollekció a nagyvárosi underground klubélet divatját tárta elénk, és színes plexilapokkal torzította/díszítette a modellek fejét.

Váradi Csaba/Fashionista kollekciója hozta a szokásos formáját. Minél inkább a polgárpukkasztásra és a meghökkentésre hajtott, remek volt a külcsín, de valahogy az újdonság mintha most csak mellékszerepet kapott volna.

Mi volt a kezükben?

Szombaton is szép számmal képviseltették magukat a fiatal tehetségek, a nagyérdemű láthatta a Le Corset, Szakos Kriszta, EXP, SZs design, Tóth Mónika, Natalyia Dolenko, La Coll és Tsoogo.

Vasárnap – kis késéssel ugyan – de ismét visszatértem a tett színhelyére.

A Blue Paprika és a szokásos közönség kedvenc Mantra így lemaradt, de Orosz Réka és Kenguru most kifejezetten tetszettek. Bár Orosz Réka modelljei mintha nem kifutóra termettek volna, sosem mernék egy alacsony, vastaglábú lányra térdig érő szoknyát és pántos törpesarkút adni, de hát nem vagyunk egyformák. Kenguru pedig egyszerre volt egyszerű, könnyed, merész és vagány. A kollekció utolsó két darabját pedig kérem.

Habár sokszor sokat látott koncepciók és témák kerültek elő, láthattunk nagyon jó, új és egyedi ötleteket ezen a hétvégén, és biztosak lehetünk benne, hogy a hazai divatnak is helye és jövője van a nemzetközi piacon. A szervezésben és kivitelezésben még talán van mit fejlődni, de mindenképpen érdemes még sok-sok divathetet, hétvégét tartani fővárosunkban.