Mindezek tükrében nagyon izgalmas a Szépművészeti Múzeum jelenlegi kiállítása, amely „A gondolatok színe” címet viseli, és a 20. században alkotó, francia jogászból művésszé lett Henri Matisse műveit mutatja be, Magyarországon először.

Megragadó, ahogyan Matisse művésszé vált: egy hosszas kórházi kezelés alatt kezdett el festeni.

A kiállításon megcsodálhatjuk az ámulatba ejtő színvilágot, bepillanthatunk a művész gondolataiba az alkotások szín-, folt-, vonal- és formabeli ritmikussága által. Mivel a kiállítás az egész Matisse-életművet kronologikusan átöleli, nyomon tudjuk követni Matisse életét és a történelem alakulását is. Kaphatunk bepillantást többek között a művész utazásaiból, például a Vörös nadrágos odaliszk című képen Algériai és Marokkói látogatásokból „hozott” motívumok jelennek meg. Az első világháború idején azonban a képek színei is jóval sötétebbé, a formavilág pedig egyszerűbbé válik (pl. Üvegajtó Collioure-ban). A két képet összehasonlítva is nyomon tudjuk követni a színek által kifejezett gondolatiságból született különbségeket.

Matisse nem csak a festészet területén alkotott, vonalrajzai például a ma divatos Line Art műfaj elődjei. Ezek az egyszerűnek tűnő mintázatok visszaköszönnek különböző lakástextileken, divatcikkeken. Matisse és Picasso mellett Magyarországon Vajda Lajos is készített ilyen vonalrajzokat.

Ismerve Matisse kolorista és kísérletező személyiségét, elgondolkodtató a színekkel kapcsolatos nézőpontja. A gondolatiságot az egyszerűsített formavilággal rendeli hozzá az intenzív tiszta színekhez, mintegy egységet képezve, a kifejezőerőt erősítve. Így tehát, ha az eredeti kérdésünkre szeretnénk választ kapni, hogy a gondolatoknak van-e színe, akkor a kiállítás alapján azt mondhatjuk: a gondolatok színekkel sokkalta erőteljesebben kivetíthetőek.

A kiállítás november 1-ig nézhető meg, október 27-től pedig már El Greco képei is megtekinthetőek a Szépművészeti Múzeumban.