Sok azért ez az öt nap is, halljátok. Azt hittem, csak nekem vannak
súlyos gondjaim a napi tíz év öregedéssel és a nyálkahártyámmal, de
nem, ami velem van, az az egész Szigettel van. A bomlás jelei
mindenütt, fáradt, még a partifotózáshoz pózolni is alig képes arcok,
lézengés, téblábolás, sár a vádlitól a vállig, karikák a szem alatt.
Hogy mit lehet ebből kihozni? Egészen sokat, ha értelmiségi rockerek,
garázselektró-munkások, beteg norvég punkok és Mike Patton gondoskodnak
erről, felváltva. Mindent látni kellett, ezért duplalemezes extra
változatú cikkel búcsúzunk a Szigettől egy electro felé húzó mindenevő
és egy mellékállásban reagge-rajongó rockerlány kommentárjával.