“Képzelj el egy hatalmas megállíthatatlan vonatot, ami hegyen, völgyön, viaduktokon, alagutakon keresztül száguld bele az ismeretlenbe.”

Az életben jönnek – mennek a problémák, azonban bármikor jöhet egy olyan elakadás, amivel nem tudunk egyedül mit kezdeni, és hiába a sok baráti jó tanács, vagy a családunk segítő szándéka, mégsem megy. Ilyenkor hatalmas ugrás lehet a megoldás felé egy ismeretlen segítő bevonása. Ez az a pont, amikor bátran fordulj coach-hoz.

Tolvaj Sanyival, life és business coach-csal beszélgettünk, aki a saját bőrén tapasztalta, mennyire fontos, hogy a megfelelő életszakaszban legyen mellettünk valaki, aki racionálisan és emocionálisan is tudja támogatni az életünket, aki átsegít az elakadásokon, a nehéz helyzeteken.

-Mi jelent számodra coachnak lenni?

-“Coachnak lenni számomra oda-vissza bizalmat jelent. A kliensem bízik abban, hogy pont én tudok neki segíteni, és bízik a kapcsolatunk szentségében, amikor olyan titkait osztja meg velem, amit rajtam kívül senkinek nem árulna el. Ezért én tisztelem őt és hálás vagyok neki. Az én részemről a bizalom pedig abból ered, hogy tudom, képes megugrani a saját akadályait, képes meghaladni önmagát és képes felülkerekedni a problémáján.

Coachként amolyan támogató útitárs vagyok, aki leginkább jelen van, figyel, kérdez, néha csöndben kísér. Utam során én magam is rengeteg támogatást, szeretetet és erőt kaptam a saját kísérőimtől. Célom, hogy ebből visszaadjak a világnak – a saját világomban ez a hozzám fordulókat jelenti. Élvezem a kapott ajándékaimat, és azt, hogy ezek az ajándékok olyan bőségesek, hogy bárkinek juthat belőle. Így tudok menedéket nyújtani, és tudok támogató erő lenni a hozzám fordulók számára.

Ha a coachingról általánosságban beszélünk, nagyon fontos, hogy ez egy olyan bizalmi kapcsolódás, ami strukturált, előre tervezhető, de mégis rugalmas folyamat mentén zajlik. Célkitűzések mentén haladunk, emellett nagy szerepet játszik az intuíció, a játékosság, a két ember között keletkező összhang. Nem adok tanácsot – ezt az elsők között jelzem a közös munka során. Hiszem azt, hogy minden ott van a kliensben, csak éppen az adott élethelyzetében még nincs tudatában. A coaching feladata ennek az elveszett belső erőforrásnak a feltárása, és munkába állítása az ügyfél életének előrelendítése végett.”

-Grafikai tervezőből webfejlesztő, majd coaching szemléletű tanácsadó – segítő: hogyan és miért?

-“Tulajdonképpen a kezdetektől fogva emberekkel foglalkozom. Amikor elkezdek egy grafikai projektet, amikor belevágok egy webes feladatba: mindig ott van mögötte az ember. Az ember, akinek van egy problémája, egy álma, egy terve, amit szeretne megvalósítani. A grafikai tervezés, egy weboldal, vagy egy webes alkalmazás arról szól, hogy valaki meg akar mutatni valamit egy adott közönségnek, és ennek a kivitelezésében kéri a segítségem. Meg kell ismernem őt is, és azt is rajta keresztül, akihez ő szólni akar. Ez kommunikációt és törődést igényel. Egyik embertől megyünk a másikig folyamatosan kommunikálva, kérdezve, kutatva, felmérve. Mind mögött ott az ember.

A miértre pedig a válasz a kapcsolódás. Szeretem a másik emberrel való kapcsolódást a vágyain és céljain keresztül. Felemelő érzés az, amikor eljutunk együtt A-ból B-be, és látom, hogy hasznára vált a kíséretem.

A hogyanra a válaszom egy egészségügyi megtorpanásra vezethető vissza. Ez segített abban, hogy elkezdjek önismerettel foglalkozni, magamba nézni és megismerni a saját működésemet, a mintáimat és az élethez való hozzáállásom mikéntjét. Jelentős túlsúllyal küzdöttem, az önbizalmam lenn volt a mélyben, és ebben az amúgy is nehéz időszakban kezdődő pánikrohamaim voltak. Életem egyik legjobb döntése az volt, amikor támogatást keresvén a lélek útját választottam, és egy mentális segítőhöz fordultam a problémámmal. Az akkor még kevésbé tudatos döntés egy markáns tanulási folyamatává vált az életemnek. Amióta elkezdtem ezt a munkát megváltoztam. Rengeteg terhet letettem, és rengeteg új szokást alakítottam ki. A lerakott teher része volt az a 42 kiló súlyfelesleg is, amelyre különösen büszke vagyok.

Ebből az útból kiindulva – és a hozzám forduló ismerőseim hatására – ráeszméltem, hogy képes vagyok támogatni másokat és tudom segíteni a hozzám fordulók fejlődését. 2017-ben újra beültem az iskolapadba, és elvégeztem a Coachingcentrum 130 órás integrált business és life coach képzését – ez volt a kezdet. Azóta is folyamatosan képzem magam, emellett pedig tanulok a mentoraimtól és a tükreimtől (akik legtöbbször maguk a klienseim).”

-Önismereti utad egy jelentős testi átalakulással indult. Hová lett az a 42 kiló, és hogyan járult ez a komoly fogyás hozzá a mai életedhez?

-“Egymást vonzották. Az önismereti folyamatom már majdnem egy éve zajlott, amikor megszületett az igényem arra, hogy a testemmel kezdjek valamit. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy a feltorlódott gátjaimon keresztül eljussak oda lélekben, hogy ezen a területen is változtassak. Ebben a folyamatban megtanultam azt, hogy a testem úgy reagál, ahogy én cselekszem. Ha mozgok és táplálom, akkor ehhez alkalmazkodva erős lesz és hatékony. Ha nem használom, és szemetet adok neki, akkor legyengül és öregszik. Ő csak azt teszi, amit én teszek vele. Ahogy etetem és, ahogy használom a testem ehhez mérten ad válaszokat.

Ezen az úton heti szinten 4-5 edzésem volt, váltogatva a konditermi súlyzós edzést, a funkcionális edzést és futást. A mozgás mellett az étrendemben is eszközöltem jó néhány módosítást, mondhatni egy komoly életmód váltásba fogtam. Még a zöldségekkel is megbarátkoztam, mert ismerem a jótékony hatásukat, így viszonylag sokat eszem belőlük. Általában azt eszem, amihez épp kedvem van, hiszen a testem jelzi, éppen mire van szüksége.

A mostani életemhez pedig úgy járult hozzá – az egészségem és önbizalmam mellett -, hogy a körülöttem lévők példaképévé válhattam. Az ő támogatásuk vezetett el oda, hogy szakmai keretek között kezdtem el a coaching irányába mozdulni.”

-“Ember és gép között egyensúlyban…” – ez a mondat szinte már a mottóddá vált. Mit jelent számodra?

-“A gépek eredendően jó szándékkal vannak megalkotva, azért, hogy könnyebbé tegyék az életünket. Mint, ahogy a manapság éppen gonosz, lázító, álhírekkel teli és ördögtől való social media is és annak közvetítő közegei: a gépek. Hiszem azt, hogy megfelelő tudatossággal a helyén lehet kezelni ezt a problémakört is. Viszont azt is látom, hogy egy új betegség alakult ki a világban. Egy olyan betegség, aminek a gyógyításához nem feltétlen kell orvosi segítség. Ez a social / kütyü függőség. Azonban hiszek abban, hogy a megfelelő tudatossággal, a megfelelő kommunikációval, és a megfelelő kognitív ismeretek birtokában visszavehetjük az irányítást a gépek fölött, és felülkerekedhetünk az általuk okozott függőségeken.

Egyik célom, hogy a hozzám fordulóknak megmutassam az IT világ pozitív oldalát, és megmutassam azt, hogy hogyan tudják a megfelelő helyen kezelni és megelőzni a bajt, azaz az említett káros függőséget. Beszélgetünk arról, hogyan tudunk védekezni az ellen, hogy leigázzanak a pittyegő kis izék a zsebeinkben, a csuklóinkon, vagy épp az asztalunkon. Ehhez az kell, hogy az ember értse, mi van a háttérben. Igen, az ember, mert a gép csak egy gép. Azt teszi, amit az ember parancsol neki. Ezt érdemes megjegyezni! Ez az egyensúly az, ami számomra ebben a mondatban nyilvánul meg: “Ember és gép között egyensúlyban”. Kapcsolódj bátran, de tudd, és soha ne feledd azt: a gépnek nem fáj, ha hátat fordítasz neki!”

Mit jelent számodra a szabadság?

“Képzelj el egy hatalmas megállíthatatlan vonatot, ami hegyen, völgyön, viaduktokon, alagutakon keresztül száguld bele az ismeretlenbe. Az ismeretlenen keresztül pedig oda, ami a Te végzeted. Bármiben is hiszel, a sors, a halál, a megvilágosodás – egy a lényeg, hogy ugyanott van a vége. A vonatot nem tudod megállítani, nem tudsz kiszállni belőle. Semmire nincs ráhatásod – ez magától történik. Ez a vonat a Te életed. Egyetlen egy dologra van ráhatásod – ez nem más, mint a saját hozzáállásod. Eldöntheted, mit kezdesz a kapott helyzettel.

Dönthetsz úgy, hogy az ablakra tapadt arccal bámulsz kifelé és rettegve a haláltól tövig rágod a körmöd.
Dönthetsz úgy, hogy rombolsz, másokat bántasz, felelősöket keresel és ordibálsz, hogy engedjenek ki.
Vagy éppen dönthetsz úgy, hogy előremész a büfékocsiba, kérsz egy Gin Fizzt, és odamész dumálni az asztalnál ülő vidáman cseverésző társasághoz, vagy éppen leülsz a koktéloddal egy izgalmas könyvet olvasni és mindeközben jól érzed magad. Otthon érzed magad… otthon érzed magad a saját életedben…

Ezzel az izgalmas képpel szeretném reprezentálni azt, hogy a szabadság számomra a választás szabadságát jelenti. Azt, hogy történhet a világban bármi. Beszélhetünk a Covidról, vagy csupán a kint szakadó esőről. Az, hogy Te hogyan éled meg, hogyan állsz hozzá, ebből a hozzáállásodból mit mutatsz meg másoknak – az a Te döntésed. Számomra a szabadság azt jelenti, hogy tisztában vagyok azzal, hogy minden esetben dönthetek, hogyan élem meg az adott helyzetet. Bárhogyan dönthetsz, ez a választás a tied.”

-Mi szerettél volna lenni kisfiúként? Gyanítom nem webfejlesztő vagy coach.

-“Főként, hogy akkoriban ezek még nem is léteztek a köztudatban… Tulajdonképpen a coach nem is titulus, inkább egy eszköz arra, hogy a saját életünket menedzseljük és a másokéban segítsük az átalakulást. Ami ehhez kapcsolódik, az a segítő szándék. Már gyermekkoromban gyakran figyeltem, hogyan tudok mások hasznára válni. Hogyan adhatok abból az energiából, ami bennem áramlik. A másik irányból megközelítve pedig egyértelműen a kreativitás vezérelt, hiszen rajzolni és azt megmutatni másoknak nagyon szerettem. A kérdésre válaszolva én is akartam lenni szakács, tűzoltó, kamionsofőr – szinte minden, amit a gyerekek ki tudnak találni, viszont tudattalanul a kreativitás és a támogatás vezérelte már a gyerekkorom is.”

-Végül pedig, mit javasolsz azoknak, akik még nem találták meg a saját útjukat, merre érdemes elindulni?

-“Van aki a spiritualitásban talál menedéket, van aki coachnál, pszichológusnál, egyéb mentális segítő szakembernél. Érdemes kipróbálni több féle módszert, mindeközben bízni abban, hogy az akit választottunk mindig a legjobbat fogja számunkra nyújtani. Egy jó segítő, akkor segít, ha tud. Ha a kompetencia határát eléri, akkor úgy segít, hogy szól róla és javasol mást, aki szerinte alkalmasabb a feladatra. Erről az első találkozáskor érdemes beszélgetni, és ha ő nem hozza be, akkor te kérdezd meg mi történik akkor, ha olyan témát hozol be, ami túlmutat az ő tudásán.

Foglalkozhatsz gyerekkori traumáiddal, elkezdheted a szüleidet, felmenőidet hibáztatni, de mindig légy arra tudatos, hogy a saját életedért te felelsz. Azt amit kaptál a múlt, és nem azért kérsz segítséget, hogy a múlton rágódj, hanem azért, hogy elengedd és beleállj a saját életedbe. Ezt mindig tartsd szem előtt!

Harmadik pontként pedig fontos szót ejtenem a spiritualitásról, amit nagyon sokan félreértelmeznek manapság. A spiritualitás nem azt jelenti, hogy kerengünk a csillagok körül és zümmögve lebegve megvilágosodunk. Nem arról szól, hogy valaki odabök a homlokunkra és azonnal feloldódik minden problémánk. A spiritualitás az én értelmezésemben az, hogy foglalkozom a saját belső világommal, kutatom a saját miértjeimet, és azokat a hogyanokat, amivel hatékonyabbá tudok válni saját magam és a környezetem számára. A spiritualitás a saját cselekvő felelősségvállalásunk útja a jobb lét felé.

Tehát bármerre is indulsz el, mindig tudd, hogy ez egy felelősség, ez egy munka, minden esetben egy cselekvés ami a saját életed jobbá tételére irányul.”

-Hol lehet téged megtalálni?

-“Több helyszínen dolgozom Budapesten belül igényes, jól felszerelt irodákban. Amikor beszélgetünk a találkozóról, minden esetben egyeztetünk arról, hogy számodra mi a legoptimálisabb. Ezen kívül a jelen helyzetre való tekintettel Skypeon vagy Zoomon is tudunk beszélgetni. Vagy a kapcsolatot felvenni velem a weblapomon.