-Május 10-én ünnepelte kilencedik születésnapját a Silka. Ez már majdnem egy évtized. Divathullámok jöttek-mentek. Mi az a speciális összetevő, ami a Silkát mindig érvényessé teszi?

-Az egyediség. A high fashion konfekciótermékeket gyárt. Több tíz ezer darab készül belőlük, egy meghatározott méretezésben. Vagy pont akkora és olyan alakú vagy, vagy nem tudod hordani. A magyar ember nem átlagos testméretű. A high fashionban például eleve kis mellűekre készítenek ruhákat. Mostanában pedig sokan 18 évesen műcicit kapnak… Ha valaki magasabb, akkor sem illik rá a konfekció méret. A Silka mindig fenn tud maradni, és szeretni fogják az emberek, mert egyedileg az ő alakjukra készítjük a ruhákat.

-Aktuális, égető téma a természetvédelem. Az egyik világmárka tengerparti hulladékból gyárt cipőt. És nincs egyedül. Mit gondolsz erről? El tudod képzelni, hogy a Silka valaha újrahasznosított alapanyagokból dolgozzon?

-Lehet, hogy három év múlva másképp gondolom, de most nem szeretném. Inkább maradok az ökoanyagoknál. A bambusznádat nagyon szeretem. Gyorsan nő, nem károsítja a környezetet. A selyem pedig mindig közel állt hozzám.

-Hírességeket, művészeket, politikusokat öltöztetsz. Lássuk be, a Silka nem a hétköznapi emberek viselete. Hogy látod: egyszer esetleg a kevésbé tehetősek számára is elérhető lesz?

-Dolgozom rajta. Ezt akkor tudom megtenni, ha én is nekiállok nagy mennyiségű konfekcióterméket piacara dobni. Az első az volt, hogy ismert legyen a brand. Magyarországon már van nevünk. Ha egy magyar családban nagy esemény, – esküvő, keresztelő – történik, örömanyák több tíz évet spórolnak arra, hogy alkalomhoz méltó öltözékben jelenhessenek meg. Valakinek életében egyetlen Silka ruhája lesz, valakinek havonta kettő. Azt tervezem, hogy veszek nagyobb mennyiségű, jó minőségű anyagot. Az anyag nem lesz rosszabb, csak a nagyobb mennyiség miatt olcsóbb.

-A Silka kilenc éve él és túlél. Átvészelte a COVID-ot is. Mi a titok? Alkalmazkodni a változó körülményekhez, vagy stabil kősziklaként állni és megvárni, míg elvonul a vihar?

-A világ változik. Vagy változol vele, vagy lemaradsz. A COVID jó példa arra, hogy amikor azt hiszed, minden jól megy, akkor kihúzzák a lábad alól a talajt. Vagy gondolkozol és cselekszel, vagy elbuksz. Általában ösztönből szoktam cselekedni. Én is nyaldosom a sebeimet, csak sokkal kevesebb ideig, mint mások. Tavaly szembesülnünk kellett azzal, hogy március 13-án megállt a forgalmunk, nem volt semmilyen bevételünk, ugyanakkor a kiadások nem csökkentek. Egy-két nap után talpra álltam, és megfogadtam, hogy az embereimet nem engedem el. Nekiálltunk maszkokat gyártani.
Az emberek szeretetének köszönhetően sokat változtam ebben az évben. Az első online bejelentkezéseim ügyetlenre sikeredtek. Annyira tapasztalatlan voltam, hogy fordítva fogtam a kamerát. De nem bántottak, hanem szeretetet kaptam tőlük. Egyre bátrabb lettem, egyre többször jelentkeztem be, és bár még mindig ejtek hibákat, egész rutinosan kezelem a kamerát. A COVID sok mindenre tanított meg bennünket. Az emberek depressziósak lettek. Gondoltam, csinálok egy csoportot, ahol próbálok nekik segíteni. És ahogy segítettem, ez visszacsatolódott felém. Rengeteg szeretetet kaptam, így az önértékelésem is javult. Ha valamit szeretettel, szívvel csinálsz, sikeres leszel.

-Kilenc év alatt mennyiben változtak a Silka ruhák? Egy, a kezdetekkor készített darabbal ma is elégedett vagy?

-Igen. Mivel akkor sem divatot, hanem stílust teremtettünk. A ruha szép és letisztult, a fazonját is imádom, sok régi ruhám van. A technológia viszont sokat változott. Ha kifordítasz egy Silka ruhát, látod, hogy belül is szép, letisztult. Belül mindegyik szalagozott, és gyönyörűen, igényesen van eldolgozva. A címkéket is elrejtjük. Nagyon büszke vagyok az embereimre, és kemény is vagyok velük, ami a munkát illeti. Bár magánemberként próbálom őket mindenben segíteni. Az elmúlt harminc év munkája nem mehet kárba. Ez az én kis „homokozóm”. A homokot nem szabad szétszórni, hanem várat kell építeni belőle.

-Folyamatos az online jelenléted. Majdnem napi szinten tartasz élő adást az üzletből. Más-más ruhakölteményekben. Közös kedvencünk az „Ágiruha”. Tényleg Ágis. Egyszerre sugallja a mindenkori nő méltóságát, és a friss, könnyed, modern életérzést. Elmondanád ennek a ruhának a történetét?

-Tavaly ősszel elterveztem az idei tavaszi-őszi Silka trendet. 1925 és 50 közötti ruhákat néztem át. Ez a stílus hajazott az Ágiruhára, nagyon megfogott. Az a két háború közötti időszak volt. Válság van, de az emberek boldogok akarnak lenni. Kell nekik a szín, a masni, a napsütés, a szabadság. Az Ágiruhában minden benne van. Selyemcukorszerű és kevésbé élénk színek, az anyagok gazdagsága, a masnik lágysága. Ez a fazon nekem mindent visz, a szívem közepe, ha nem szégyellném, minden színben lenne ilyen ruhám, és a nap minden percében ezt viselném.

-Sokszor halljuk mostanában az „énmárka” kifejezést. A Silka tökéletes példája ennek. Szerinted mi az énmárka-építés legsarkalatosabb pontja?

-Szeresd azt, amiről beszélsz. Ha van egy márkád, szeresd, beszélj róla lelkesen, ha az álmodból felébresztenek is. Az emberek hamar rájönnek, ha füllentesz. Akkor tudsz valamit eladni, ha őszintén lelkesedsz érte. Akkor vesznek többet belőle, ha a termék valóban azt nyújtja, amit mondasz róla. Az én brandem emeli az emberek önértékelését. A maximumot hozzuk ki az ügyfélből. A legjobb visszajelzés, mikor hozzák tisztítóba a ruhákat, és azt mondják, lánykorukban érezték magukat ilyen jól egy ruhában.
A kezdet kezdetén a hévízi üzletünkben hihetetlen mennyiségben adtunk el ruhákat. Divatbemutatót szerveztem a sétáló utcára. Sajnos a gyárak nem jó minőségben készítették el a ruhákat, én pedig az egész értékesítést lefújtam, kizárólag előrendelést vettem fel. Lemondtam egy nagy haszonról, amit aznap szerezhettem volna. Inkább, mint hogy kiadjak a kezemből egy olyan terméket, amihez nem adom a nevemet.

-Nézem a vlogod. „Silka Ági Őszintén” a címe. Tetszik, hogy magadat adod. A beszédstílusban, és a tartalomban is. Legtöbbeknél a „maradj önmagad” csupán szlogen. Ági, Te hogyan tudtad megőrizni magad a kőkemény üzleti világban?

-Többszörösen hátrányos helyzetből indultam, mindenki legyintett rám, hogy belőlem nem lesz senki. Én pedig mondtam, hogy igenis, belőlem lesz valaki. Később azt mondták, én csak a milliárdosokkal állok szóba. Ez nem volt igaz. Elsősorban magamnak akarok megfelelni. Meg néhány olyan embernek, akikre nagyon felnézek: a gyerekeim, a menyeim, az unokáim és néhány olyan barátom, akiknek a szava számít. Velük meg van beszélve, hogy koppintsunk egymás orrára, ha elszállnánk. Könnyű elszállni, ha jó autónk van, jól megy a vállalkozásunk, de nem szeretnék. Egyszerű ember akarok maradni. Kifinomult, emberszerető, egyszerű ember.

<

Fotó:facebook.com/Silkafashion

Fotó:facebook.com/Silkafashion

Fotó:facebook.com/Silkafashion

Fotó:facebook.com/Silkafashion

Fotó:facebook.com/Silkafashion

Fotó:facebook.com/Silkafashion

Fotó:facebook.com/Silkafashion

>

-Döbbenetes, megrázó nyíltsággal beszélsz a gyermekkorodról. Nem kérdezem, hogyan telt, hogyan lett az egykori szegény körülmények közt élő, bántalmazott kislányból sikeres, felnőtt nő. Ehhez nem elég egyetlen interjú. Ezért most csak azt szeretném megtudni, mi adott erőt mindehhez. Mi tartja benned életben ezt az erőt, mind a mai napig?

-A mai napig allergiás vagyok arra, ha rám legyint valaki. Ha azt mondja, nem fog ez sikerülni. Mindig bennem volt, hogy megmutatom a világnak. Szőttem az álmaimat. Az álmokból célok lettek, a célokból megvalósítási tervek. Kitartással, tanulással és a hozzáállással minden álmunkat meg tudjuk valósítani. Csak idő kérdése. Van még ötven évem, hogy a többi álmomat is megvalósítsam.
Minden percre büszke vagyok az életemben. 99,99 százalékban mindent így is tennék. Az őszinteségemmel erőt adok azoknak, akik ugyanolyan helyzetben vannak, mint én anno. Ha csak egy embernek segítettem, már megérte az egész.

-„Bátornak tartanak, de nem születtem annak…”, írod az Instagram oldalad mottójaként. Mit jelent „bátor”-nak lenni ma, Magyarországon emberként, nőként, alkotó emberként? Számodra, a saját életedben mit jelent a bátorság?

-Mindig bátor voltam. Nem születtem annak, csak felelősségteljesnek. Nem őrültem meg, amikor ’98-ban 36 százalékos hitelkamatra felvettem 120 millió forintot. Arra is volt egy tervem, hogyha az nem jön be, hogyan fizetem vissza a hitelt. Szerintem a bátorság tudás. Felkészülsz arra, miben kell bátornak lenned. Miben kell döntened, felelősséget vállalnod. A pozitív gondolkodás tudással járjon együtt. Mindig előre látok, sokkal előrébb, mint azok, akik nincsenek ennyire otthon a témában. Így mindig tudom, miért tartok ki, és mi lesz a következő lépésem. Mint az éjszakai vezetés. Csak néhány métert látsz előre. De ha tudod, hova kell elérned, elérsz, maximum csúszol egy kicsit. Szeretettel gondolj a célra, ne görcsösen.

-Sokak példaképe vagy. Nem túl nagy felelősség ez? Két fiad és két lányunokád van. Összefoglalnád néhány mondatban, mi az, amit nekik az életről tanítasz?

-Példát mutatok nekik. Mikor negyvennégy évesen érettségiztem, és negyvennyolc évesen diplomáztam, ösztönöztem a nagyobbik fiamat, hogy járjon egyetemre. Versenyeztünk, ki végez előbb. Bebizonyítottam a fiamnak, hogy kell az az iskola.
Fontos, hogy az embereknek, akiknek példaképe vagyok, azt mutassam, aki vagyok. Elmondom, hogy nem vagyok tökéletes, és ha a hibáim mellett ezt értem el, akkor te, aki te valamiben nagyon jó vagy, mennyivel messzebbre tudsz elérni. A hibákat javítani, az erősségeket megőrizni! Mikor már azt hisszük, jól megy valami, azt hisszük, nem kell odafigyelni. Ilyenkor lehet a legnagyobbat hibázni. Szeretném, ha az én hibáimból tanulnának.
Én felelek az unokáim önbecsüléséért. Nem tudom nekik elégszer mondani, mennyire szépek és okosak. Az emberek felhőtlen boldogsággal születnek, aztán elkezdik vágni a szárnyakat, és rájuk tesznek egy csomó elvárást, amitől ők azt hiszik, nem elég jók, nem elég szerethetők.

-Azt mondod, teremteni akarsz, százhúsz évig. Mik a terveid a távolabbi jövőre nézve? Hisz amit eltervezel, meg is valósítod.

-Ez így van. Felépítettem egy márkát, de szeretném ezt egy saját ingatlanban. A közeljövőben tervem egy szép ház, akár itt az Andrássy úton. Ha ide az ügyfél betér, a legtöbbet hozzuk majd ki belőle, nem csak a ruhájáról, teljes megjelenéséről gondoskodva. Megrendeli a ruháját, frizurát, sminket készítenek neki. Tökéletes outfittel megy ki majd a szalonból.
Szeretnék később New Yorkban Madison Avenue 770-nél megnyitni egy ugyanilyen üzletet. Akkor tudjuk megtenni, ha ez már önálló lábakon áll. Szeretném, hogy ha én már nem leszek, az unokáim a mottóim szerint építenék tovább, és ők is beletennék a saját mottójukat és úgy vinnék tovább a brandet.