1974-ben érettségiztünk egy vidéki kisvárosban, s az érettségi írásbeli része előtt az akkori irodalom-nyelvtan tanárnőnk nagy eligazítást tartott, hogy az érettségi dolgozatnak milyen formai jegyeknek kell megfelelnie. Külön kiemelte a margó fontosságát, s aztán párpercig csak erről beszélt.
"A tanoda az Újvilág (ma Semmelweis) utca 16 szám alatt egy második emeleti lakás három kis szobájában kapott helyet. (…) Az előszobából nyílott a nagyobb színpadi terem, a toronyszoba az operáé volt. (…) Ebben a kis lakásban nyílt meg a Magyar Színészeti Tanoda 1865. január 2-án, délelőtt 11-kor. A megnyitó jelentős társadalmi eseménynek számíthatott, hiszen számos napilap adott hírt vagy tudósított róla. "
A könyv az úgynevezett jogászirodalom stílusából került ki. Ez a Szovjetúnió szétesése után keletkezett, amikor az ügyvédek, bírák, és az efféle pozícióban álló emberek tollat ragadtak, és leírták élményeiket. Valerij Karisev is ezt tette; Szolonyik ügyvédjeként megírta védence életrajzát.
Husti Boglárkának hívnak. Gödöll?n élek. Itt végeztem el az iskoláimat. Komolyabban a versírással 2000-ben kezdtem el foglalkozni akkori tanárom Lukács Julianna hatása révén. Neki nagyon sok mindent köszönhetek.
Husti Boglárkának hívnak. Gödöll?n élek. Itt végeztem el az iskoláimat. Komolyabban a versírással 2000-ben kezdtem el foglalkozni akkori tanárom Lukács Julianna hatása révén. Neki nagyon sok mindent köszönhetek.
Lehet-e ösztönösen jól dönteni? Sikerre vihet-e, ha olyan spontán elhatározás vezet bennünket, amit nehezünkre esne tudatosan megmagyaráznunk? Malcolm Gladwell kirobbanó sikerű könyve a "gondolkodás nélküli gondolkodásról" szól, az "isteni szikráról", az intuícióról.
Lucas Corso zsoldos, könyvvadász. Számára nem újdonság, ha befolyásos könyvgyűjtők különleges könyvritkaságok felkutatásával bízzák meg. Ezért sem volt meglepő számára, hogy egy irodalomtudós, Boris Balkan átadott neki egy mappát, melyben fehér és kék kockás lapok sorakoztak.
Schöpflin Gyulya, Borbándi Gyula, ismeretlen riporterekkel történt beszélgetések, a Szabad Európa rádiós-jegyzetei, Fejtő Ferenc, Hubay Miklós, a maga Habsburg Ottó szavai, Thassy Jenő, Határ Győző, a híres New York-i levelek vallanak a csak magyarul lallagatni tudó íróról, ki a beszédes hallgatást önként vállalta, előbb Olaszországban, majd az Amerikai Egyesült Államok területén.
Írónk a bevezetőben közli, hogy könyvének szándéka nem más, minthogy elolvasása után másként lássuk a világot. A szemléletváltás hozza magával a lehetőséget, hogy jobb világot teremthetünk, legalábbis működőképesebbet. Célja utópisztikus, mégis várakozással tölti el az olvasót.