Azóta is követem a munkásságát, és most egy év távlatában leültünk újra egyet beszélgetni:

Hol kezdődött minden? Már kislány korodban is lakberendezéssel szerettél volna foglalkozni vagy valamilyen későbbi ihletésű ötlet volt?

Elég fiatal koromban, már tudtam mit szeretnék csinálni. Már általános iskola 7. osztályában tudatosan készültem erre a pályára, külön rajz órákra jártam, és próbáltam minél több információt összegyűjteni a szakmáról is, és az akkor aktuális stílusokról. Így esett a választásom a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolára, ahol végül az érettségi mellett a szakmámat is megszereztem.
2010-ben a rajzfelvételin annyira izgultam, hogy felismerhetetlenül elrontottam a rajzomat. De annyira szerettem volna oda járni, hogy mikor lejárt az időm, a felvételi kódom mellé csak annyit írtam: „Bocsánat, ezt elrontottam. Ha felvesznek, mutatok jobbat” – Szerencsére mertek kockáztatni és életem legjobb időszaka kezdődött, remek Tanárokkal és Barátokkal, akikkel mai napig töretlen a barátságunk!

Mi volt eddig a legnagyobb a munkáddal kapcsolatos kihívás az életedben?

Talán a tavalyi, első S/ALON Budapest kiállítás. A kiállítás lényege, hogy produktumok helyett megtervezett enteriőrökben gondolkoznak a cégek és a lakberendezők a híres Milánói kiállítás példájára. Mikor már az ember eltölt egy kis időt a szakmában, hamar hozzászokik bizonyos menetrendekhez, persze, minden projekt más és más, rengeteg megoldandó feladat van és megszámlálhatatlan megoldás, de egy kiállítás javarészt eltér egy „sima” projekttől. Nekem ez volt az első önálló szervezésű kiállításom, ahol bemutathattam azt, amit én képviselek, aki vagyok és a hosszas szervezés mellett, nagyon rémisztő látvány volt látni az üres Arénát. De a kiállítás számomra hatalmas élmény volt, rengeteget tanultam és nagyon hálás vagyok a S/ALON Budapest szervezőinek a lehetőségért, és azoknak a cégeknek is akik segítségemre voltak!

Fotó: Pesti Gabó (saját)

Mesélj kicsit a Glamour gáláról: hogy érintett, hogy jelöltek?

Ilyenkor nagyon nehezen fogalmazok. Egyszerűen számomra annyira hihetetlen és megtisztelő, hogy ott lehettem, hogy jelölt voltam, és olyan Lakberendezőkkel voltam egy kategóriában, akiknek a munkásságát én is követem és elismerem. Hatalmas élmény, akárhányszor rá gondolok, annyira inspiráló. Idén pont záró vizsgára készültem az egyetemen mikor felhívtak a jelöléssel kapcsolatban, mondanom sem kell, soha nem vizsgáztam még ekkora mosollyal az arcomon! Mindig keresem a szavakat, hogyan is tudnám jól megfogalmazni, mi is az igazi válaszom arra, „hogyan érintett” kérdésre, de gyakran úgy érzem, hogy szavakban ki sem tudom fejezni azt a hálát, megtiszteltetést, szeretetet és boldogságot, amit valójában érzek. Másrészt remek embereket ismerhettem meg akár a Glamour szerkesztőségében, akár más cégeknél, akikkel együtt dolgoznak a Gálán is. A Gála mindig meseszerű, ilyenkor egésznap készülődik az ember, fodrászhoz, sminkeshez megy, megkapja a ruháját, aztán a díjkiosztóig rendületlenül izgul. A ruhámat idén is Makra Márti készítette el, soha nem hordtam piros ruhákat, de amikor vázolta az ötletét, teljesen bele szerettem a ruhába. A gyönyörű sminkemet Pallag Evelin készítette el, illetve az idei trendeket követő loknijaimat pedig Papp Zsoltnak (Insub Hair) köszönhetem! Ők hárman, annak ellenére, hogy „mindig utolsó pillanatban szólok” mindent megtettek, hogy erre az estére „dívának” érezhessem magam, nagyon köszönöm Nektek, srácok!

Honnan jönnek az ötletek? Mennyire tudod / akarod a megrendelő kívánságait követni?

Mindent megteszek annak érdekében, hogy a Megrendelőim ötleteit megvalósítsam. Persze vannak olyan pontok, amikor vagy funkcionálisan vagy esztétikailag nem jó az ötlet, azokat mindig jelzem, együtt megbeszéljük, hogyan lehetne javítani, milyen alternatívák vannak.
Az ötletek mindig tervezés során „pattannak ki”. Rengeteget olvasok hazai szaklapokat, külföldi weboldalakat a témával kapcsolatban, próbálok mindig szoros együttműködésben dolgozni a szakemberekkel és a cégekkel, az egyetemen is elkapok egy-egy inspiráló szálat, egyszóval az életemen majdnem minden területén tudok inspirálódni, mindenhol van egy-egy szál, amin el tudok indulni, és valami izgalmasat alkotni.

Melyik volt eddig a kedvenc munkád? Miért?

Majdnem minden projektem a kedvencem, de ha az összes közül választhatok, akkor a legizgalmasabb a jelenleg már kivitelezés alatt álló AIRBNB-s lakás. A Megrendelőm nagyon szereti az indiai kultúrát, illetve a felesége is indiai illetve rengeteg munkatársa és barátja is. Nagyon izgalmas kultúrát mutattak be nekem, rengeteget tanultam Tőlük életmódban is és kulturális szinten is. Másrészt szerettek volna a lakásban rengeteg indiai funkcionális technikát megvalósítani, amit kevernem kellett az ArtDeco dizájn vonalaival. Indiai funkció – ArtDeco esztétika. Rettentően fúziós dizájn, de nagyon izgalmas!

Fotó: Csomor Alexander

Van kedvenc stílusod?

Természetesen van! Imádom a „szerves” belsőépítészetet, nagyon szeretek természetes anyagokkal dolgozni és tervezni, illetve a másik nagy kedvencem az ArtDeco. Ezt a két stílust próbálom ötvözni, a lágy szerves-dizájnt az ArtDeco fellendíti, fordítva pedig letisztultabb, finomabb ArtDeco-t kapunk! De persze, volt már rá példa, hogy más stílusban kellett terveznem, de a „sajátjában” az ember mindig ösztönösebben és biztonságosabban mozog!

Hogyan kaphat meg az „átlagember”? Milyen munkákat vállalsz?

Sok területen mozgok otthonosan. 2017 óta a Szitár Laurával (Boltberendezővel) dolgozunk együtt boltok, éttermek, vendéglátó egységek és showroom-ok szakszerű kialakításában. Szerencsére Siófoktól Luxemburgig sok csinos „boltunk” van már. Szerintem remek csapat vagyunk, nagyon szeretek Vele dolgozni!
Emellett 2016 óta saját vállalkozásban szabadúszóként természetesen magánlakásokat, otthonokat is tervezek, eddig egyedül, de idéntől egy kis tervezőcsapat vesz körül, lakberendezőkkel és egy junior építészmérnökkel. Jelenleg van is egy Lakberendezési akciónk, ami az összes területre vonatkozik, és 40%-os árengedményt takar. Itt a tavasz, ne csak a természet újuljon meg!
Illetve nem rég hobbi szinten elkezdtem magam beleásni az esküvői dekorációk világába, izgalmasnak, pörgős és nagyon kreatív, de ez tényleg csak hobbi.

Hogyan éled meg, hogy a hobbid a munkád?

Szerintem annál nagyobb ajándék nagyon nincs is, hogy azzal foglalkozhatsz munka szinten, ami a hobbid. Hatalmas szabadságot tud adni az embernek és a lelkének is. Ugyan akkor talán kétszer jobban oda kell figyelni arra, hogy ne kényelmesedjen bele az ember a szabadságba, illetve, hogy azért magában különbséget tudjon tenni munka és a hobbi között. Alázat, kemény munka és a folyamatos fejlődés, tanulás mindennek az alapja.