Nem ritka eset, hogy az emberek egyformán emlékeznek egy eseményre, egy film jelenetére, egy dal szövegére. Viszont valamilyen sokszor megmagyarázhatatlan okból, tévesen! Vajon mi lehet ennek az oka? Talán hiba a Mátrixban? Vagy bizonyíték a párhuzamos Univerzumokra? Esetleg tömegpszichózis? A tömeges téves emlékezet, avagy a Mandela-effektus felkavaróan sok kultikus személyt és művet érint. Ezekből válogattunk.
Mandela meghalt, mégis túlélte (magát)
A Mandela-effektus jelensége 2010-ben került a köztudatba, amikor Fiona Broome – egy magát paranormális konzultánsnak definiáló hölgy – elmesélte, hogy évek óta él abban a téves hitben, hogy Nelson Mandela a ’80-as években meghalt a börtönben. Még magát a temetés részleteit is fel tudta idézni, többek között Mandela feleségének búcsúbeszédét is. Nem mindennapi comingoutja után fényt derített arra is, hogy nem ő az egyetlen ezzel. Számtalan ember vélte halottnak az afrikai politikust, holott, bár Mandelát 1964-ben valóban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, a 90-es években kiszabadult és vezető politikai szerepet is vállalt. 1993-ban még Nobel-békedíjat is kapott, egy évvel később pedig pártjával megnyerte a parlamenti választásokat, és a Dél-afrikai Köztársaság első fekete elnöke lett.
A köztudat ellenére szép kort ért meg, 2013-ban, 95 évesen hunyt el.
Azonban az eset akkora port kavart, hogy emberek további hasonló téves emlékek után kezdtek kutatni, és meglepően sokat fel is fedeztek. A jelenséget Broome el is nevezte az ekkor még (talán) vidáman élő Mandeláról. Bár hozzátette, szerinte a párhuzamos Univerzumok tehetnek erről, semmint az emberek téves emlékezete.
Nem is létezik a Star Wars ikonikus mondata?
Számos téves emlék épült be a köztudatba különösen a pop-kultúra terén. A Newser.com egy 2009-es cikke arról számolt be, hogy a „Luke, I am your father!” mondat így soha nem hangzott el a Csillagok háborújában. A lap rávilágított arra, hogy Darth Vader grandiózus mondata valójában így hangzik: „No, I am your father!”.
Hasonló furcsaság az is, hogy ha megkérdezünk tíz embert, kilenc biztosan azt mondja, hogy C-3PO teljesen arany színekben pompázik, pedig ez nem igaz! A jobb térde alatt ezüst színű.
Pikachu farka egyszínű lenne? A legtöbben megesküdnének rá, hogy az amúgy sárga lény farkának a vége fekete csíkos, de ha jobban megnézzük, hamar szembetűnik, hogy igazából a farkának nem a vége tér el, hanem töve barna foltos.
Ugyanígy járt Mickey egér nadrágtartója és a Monopoly öregúr monoklija is. Mindkét esetben rávágjuk, hogy persze viseli az adott darabot, de valójában Mickey egér nadrágját semmi nem tartja, és az öregúron sincs monokli.
Mandelához hasonlóan járt a leghíresebb illuzionista, Harry Houdini is, akiről szinte mindenki úgy tudja, hogy a nagy mágus vesztét egyik kockázatos trükkje okozta. Még a valóságban nagyon is prózai halála volt, ugyanis heveny vakbélgyulladását nem kezeltette. Hogy ez miért alakult így, arra ebben az esetben létezik hihető teória.
1954-ben az Egyesült Államok legünnepeltebb szabadulóművészéről – a szintén magyar származású – Tony Curtis főszereplésével készült egy film Houdini címmel. Lássuk be, Hollywoodban nem halhat meg Amerika ünnepelt mágusa egy film végén sem vakbélgyulladásban. Így csavartak egyet az élettörténetén, és a filmben vízbe fulladt miközben egy akváriumból próbált kiszabadulni. A dolog bevált, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy a mozi-, majd a TV nézői is elhitték a “megrendezett” halált.
A világban számos hasonló emlékezet-baleset létezik. Az USA ötvenegyedik tagállama például valóban Hawaii, esetleg Alaszka? Sokak szerint igen. Azonban igazából Hawaii csak az ötvenedik, még Alaszka a negyvenkilencedik a csatlakozók sorában.
Sokan látni vélték azt is, hogy bizonyos márkáknak hirtelen megváltozott neve, termékneve vagy a logója. Remek példa erre a KitKat, aminek nevét sokak szerint régen kötőjellel írták. (Soha.)
Mi magyarok sem maradtunk ki a Mandela-effektusból. Szinte mindenki esküszik rá, hogy az elektromos hálózat 220V-os, ahogy a mondás is tartja, „vigyázz, mert megcsap a kettőhúsz”. A hazai hálózat igazából 230V-os.
Még egy érdekesség: vajon hogy fejeződik be a We are the champions című Queen dal? Hát biztosan nem úgy, hogy „…of the World”.
Az X-akták nyomozói is konfabuláltak egy hatalmasat
A Mandela-effektusnak a paranormális sorozatok alfája, az X-akták is szentelt egy részt (s11e04), melyben kiderül, hogy Muldernek és Scully-nak volt egy „elmandelázott” társa, Reggie Something. Ennek a résznek egy alternatív főcímet is készítettek.
Bár az X-Aktákban összeesküvést és manipulációt gyanítanak a háttérben, a pszichológusok a kognitív emlékezetkutatások és a szociálpszichológia mentén közelítik meg a Mandela-effektust. A szakemberek leginkább a konfabuláció (vagyis a kóros pontatlanság, hamis emlékezetgyártás) irányából vizsgálják a jelenséget, melyet Karl Bonhoeffer német pszichiáter fogalmazott meg 1900-ban.
A konfabuláció lényege az, hogy az emberek nehezen tudnak különbséget tenni a valódi és a képzelt emlékek között. A jelenség okait feltáró Jim Coan pszichológia professzor tesztje is erre épül, aki társaival folytatott kísérletet a témában „Elveszve a bevásárlóközpontban” címmel. A résztvevőknek négy történetet kellett a saját gyerekkorukból elolvasniuk, melyek közül az egyik hamis volt, mégpedig az, hogy elvesztek egy bevásárlóközpontban. Ennek ellenére a résztvevők negyede állította, hogy emlékszik a hamis eseményre.
Az elméletet a Diana hercegnő 1997-es autóbalesetéről készült szimuláció is alátámasztja, melyre sokan valódi felvételként emlékeznek, hiszen látták a híradóban a “felvételt”.
A Mandela-effektus kiváltó oka lehet a médiában és az interneten ömlő, megbízhatatlan forrásból származó információáradat. Sokkal gyorsabban terjed a téves információ, melyet a neten olvasva hamar valósnak cimkézünk. És azt se felejtsük el, hogy a figyelmünk szelektív módon működik, kiszűri a nem fontosnak vélt információkat, ami alapján simán igaznak véljük például, hogy Mickey egér hózentrógert hord. Ugyanis az ördög a részletekben rejlik. Vagy nem?!
Hozzászólások