A lehetőségek között szerepelt a KIVA, a TAO, az átalányadó és az SZJA.

A megfelelő adózási forma kiválasztásához elengedhetetlen a számolás, hiszen a döntést kizárólag a konkrét bevételi és költségadatok birtokában lehet meghozni. Azt kell kiszámolni, hogy a különböző adózási formák esetében mennyi az szja mértéke, mennyit kell fizetni az államnak.

SZJA szerinti adózás

Alapesetben minden egyéni vállalkozó az SZJA szerinti bevétel-költség alapú adózás alá esne. Ebben az esetben a főállású vállalkozóknak kötelező havonta a minimumjárulékokat megfizetni. A mellékállásban vállalkozóknak ebben az adózási módban nem kell járulékokat fizetniük, adózni csupán az év végi nyereség után fognak.

A nyereség után fizetni kell 9 százalék vállalkozói SZJA-t, a maradék adózott eredmény után pedig osztalékadót kell fizetni. Az osztalékadó 13 százalék szociális hozzájárulási adóból és 15 százalék SZJA-ból áll.

Átalányadózás

Átalányadózást kizárólag teljes évre lehet választani. Ennél az adónemnél 27 millió 870 ezer forintnál, kiskereskedők esetében 139 millió 200 ezer forintnál nem lehet több bevétel sem az adott évben, sem pedig az azt megelőző adóévben. Amennyiben év közben kerül sor a belépésre, a keret napra pontosan arányosodik.

Átalányadózás esetében a megállapított jövedelem a bevétel egy bizonyos százaléka. Erre kell az adót megfizetni: 15 százalék SZJA-t, 18,5 százalék TB-t és 13 százalék szochót. Az átalányban megállapított jövedelem mértéke tevékenységfüggő. A tevékenységek többségénél 40 százalékos költséghányaddal lehet számolni, vagyis 60 százalék lesz a jövedelem. Vannak olyan tevékenységek, amelyek esetében jóval kedvezőbb a költséghányad, például kiskereskedelem esetén 90 százalék. Azt, hogy melyik tevékenység, melyik költséghányadhoz tartozik, az SZJA törvény 50-56. paragrafusában lehet megtalálni.

Társasági adó (TAO) és kisvállalati adó (KIVA)

A társasági adó (TAO) esetében a főállású vállalkozóknál számolni kell a minimumjárulékkal, azonban a mellékállásúak csupán év végi adót fizetnek. Ez az adó a 9 százalékos társasági adó, az osztalékadó mértéke pedig 28 százalék.

A kisvállalati adó (KIVA) is speciális adózási forma, amely év közben is bármikor választható. Ennek az adónak a mértéke 10 százalék, és kiváltja a 9 százalékos társasági adót, valamint a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Jelentős bérköltségek esetén ezzel a lehetőséggel nagyobb összegeket lehet spórolni. A kisvállalati adó esetében számos speciális előírás van, amelyek közül mindenképpen meg kell említeni, hogy ebben az esetben a nyereség utáni kivát akkor kell megfizetni, amikor jóváhagyásra kerül az osztalék. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a KIVA esetében az iparűzési adón rengeteget lehet spórolni.