Időtálló zenei stílus, összetéveszthetetlen hang és film noir videók – ez a Lana Del Rey-jelenség röviden összefoglalva. De ki is ő valójában? Cikkünkből megtudhatod.

Lana Del Rey nem egy tipikus előadó, egy hozzá illően nem tipikus életúttal. 1985-ben látta meg a napvilágot New Yorkban, Elisabeth Woolridge Grant néven. Nem a művészek keserű, nehéz és szűkölködő gyerekkorát élte, bár a médiában gyakran céloznak erre, hiszen édesapja a milliomos internetes domain-befektető vállalkozó, ifjabb Robert England Grant. Katolikus iskolába járt, ahol kóristaként komolyabb kapcsolatba került az énekléssel, azonban zeneileg nem képezte magát. Gitározni is csak 18 évesen tanult meg, ám ez a pillanat ráébresztette, hogy millió és millió dalt írhat hat egyszerű fémhúr segítségével. Ez az idealizált gondolat, az éneklés iránti szeretet és a tömérdek élettapasztalat, azóta sikeresen kikezelt alkoholfüggősége, Amerikán átívelő kóborlásai, pincérnősködése és a Nirvana erős befolyása együttesen vezette el az énekesi karrierig.

Fotó: facebook.com/lanadelrey

Az önmagát gengszter Nancy Sinatraként és a motorháztető alatt elveszett Lolitaként jellemző énekesnő először Lizzy Grant néven jelentetett meg lemezt, azonban úgy döntött, elhagyja születési nevét annak ismertsége miatt. Jogosnak is tekinthetjük, hogy el akarta kerülni azt a kritikát, hogy csak azért van lemezszerződése, mert az édesapja kifizette. A Lana Del Rey-legendáriumhoz tartozik a lakókocsiparkba költözésének története is. A közfelfogás szerint azért vonult el a kocsidsungelbe, hogy megtapasztalja, milyen az élet, ha kikerülünk a kacsalábon forgó palotánkból, és hogy ihletet merítsen egy másfajta életből.

2009-ben Lana Turner színésznő és a Ford Motor Company Ford Del Rey típusú autójának nevével megalkotta a Lana Del Rey nevet, és az e néven megjelentette első lemezét is. A lemezt később visszavonta, állítása szerint azért, hogy a készülő második korongra irányítsa a figyelmet. Ez sikerült is, hiszen a Born to Die áttörő siker lett a tengerentúlon és itt, az öreg Európában is. Az album címadó dalának videójában a partnerét Bradley Soileau alakítja. A tetovált férfimodell a West Coast című 2014-es videóban is feltűnik. Ebben a kisfilmben a tetoválások rajongói újabb sztárt pillanthatnak meg, hiszen az idősödő úriember Lana mellett nem más, mint Mark Mahoney, a hollywoodi Shamrock Social Club művésze, aki kvázi a feltalálója az egytűs fekete-szürke tetoválásoknak. Szintén ő az énekesnő partnere a Shades of Cool videójában is, és természetes varrt is rá néhány szép mintát. Videóival kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy két kisfilmmel is büszkélkedhet, név szerint Poolside-dal és a Tropicoval, melynek ő az írója is. Lana zenei videóinak jó része a szereplőgárdán túl is jó vitatémát képez, tekintve, hogy az előadó előszeretettel alkotja meg a kisfilmeket saját videókat, internetes anyagokat és egyéb archív felvételeket felhasználva, csak hogy az ügyvédjeinek legyen dolga a szerzői jogokkal.

De ha már eredetről van szó, meg kell említeni, hogy Lana, akinek Kurt Cobain az egyik példaképe, 2012-ben feldolgozta a Nirvana Heart-Shaped Box című dalát. Erre az elhunyt frontember megözvegyült felesége, a nem kicsit exhibicionista Courtney Love twitter-üzenetben tudatta az énekesnővel, hogy az a bizonyos szív alakú doboz nem más, mint a kedves hölgy vaginája, és lesz szíves erre gondolni, ha legközelebb elénekli. A Nirvana szakértői és rajongói azonban úgyszintén az internet segítségével gyorsan a köztudatba juttatták, hogy a dal valójában Cobain egy korábbi szerelméről és egy valódi szív formájú dobozról szól. A hölgyek azóta rendezték a viszonyukat, és ez a rendezkedés annyira jól sikerült, hogy Courtney csatlakozik Lanához az idei Endless Summer nevet viselő amerikai turnéján.

Nem ez a szépen elrendezett balhé az egyetlen, mely az énekesnő pályafutását tarkítja. Mivel alapvetően indie zenét játszik, és alternatív blogokon valamint a youtube-on lehetett először megtalálni, a hipszter előadók közé sorolták. Azonban az ide kategorizált zenészek sajátossága, hogy önerőből alkotnak valami nagyon egyedit. Ez viszont nem tűnik olyan igaznak Del Rey kisasszonyra, tekintve, hogy sokszor hárítja a felelősséget a vele készült riportokban a „menedzsereire és jogászaira”, valamint az is nyílt titok, hogy édesapja anyagi segítsége nagyban hozzásegítette őt a karrierje beindulásához, még ha ezt erősen kétségbe vonható történetek cáfolják is. Erre rátett egy lapáttal az állítólagos szájplasztikájának a pletykája, ami el is vezetett oda, hogy az alternatív körökben nagy befolyással bíró Hipster Runoff nevű blog a beavatkozásról elmélkedve addig jutott, hogy „bukott mainstream művésznek” titulálja, ezzel kétségbe vonva a tehetségét is, és egy ügyes marketinges kreálmánynak titulálja.
Azonban bármit is mondanak róla, az biztos, hogy tehetséges énekesnő. Ezt számos díjjal a nagyközönség és a szakmai zsűri is elismerte már. 2012-ben az MTV a legjobb alternatív előadónak választotta, az UK Music Video szerint ugyanebben az évben a Born to Die klipje volt a legjobb nemzetközi pop videó, és a GQ az év hölgyének választotta. Hogy egy új érdemet is említsek, a Nagy szemek című Tim Burton rendezte film zenéjéért, a Big eyes nevet viselő fülbemászó dalért Golden Globe jelölést kapott legjobb eredeti betétdal kategóriában.

Sajnos itt Magyarországon nem egyszerű eldönteni, hogy az alternatív médiának van igaza vagy az MTV-nek, mivel a közlejövőben nem várható Lana Del Rey koncert Magyarországon, de addig is javallott a dalait hallgatni és film noir videóit nézni, pláne, hogy lassan a Summertime Sadness című slágere ismét időszerű lesz.

Fotó: facebook.com/lanadelrey