James Dashner Az útvesztő tetralógiájának második része, a Tűzpróba jobban sikerült, mint elődje: izgalmasabb, látványosabb, fordulatosabb kalandban van részünk – többek között Pados Gyulának, a film hazai operatőrének köszönhetően.
Amíg Antal Nimród a Kontrolltól egyelőre csak az amerikai álom második vonaláig tudott jutni, Pados Gyulának sikerült, ami egykori kollegájának ez idáig nem: egyenes Hollywood szívébe landolt – méghozzá egy nem is akármilyen látványmozinál. A film legerősebb pontja egyértelműen a képi világa, Pados Gyula fantasztikus kompozíciókat alkotott. Természetesen nemcsak az operatőrnek, az egész vizuál csapatnak kijár az elismerés: gyönyörű, aprólékosan kidolgozott kis mikroverzumokat hoztak létre a film egyes egységeihez.
A történet második etapjában – a rajongók örülhetnek, Dashner 2016-ra ígéri az ötödik kötetet – hőseink, Thomas (Dylan O’Brien) és barátai miután sikerült megszökniük az útvesztőből, a Veszettnél landolnak. Hamar rájönnek, hogy ott tartózkodásuk célja nem éppen a nyaralás – a Veszett belőlük csapolná a Földet sújtó járvány ellenszeréhez vezető kutatások alapanyagát. Ismét szökniük kell: céjuk elérni az ellenállást, akikhez a perzseltföldön keresztül vezet az út.
utvesztotuzprobaA film tulajdonképpen a csapat menekülésének naplója, futás egyik veszélyből a másik menedéknek látszó pontig. A motivációk nem mélyültek, az információk nem bővültek – kismillió dologra még mindig nem kapunk választ –, ami marad a nézőnek, az az eyecandy. Az alkotók remek kontrasztokat állítanak elénk: így feszül egymásnak a Veszett indusztriális neonja a perzseltföld vakító homokjával, az elhagyott csatornák grafitivel futtatott betonfalai a túlélők bordélyának puha fényeivel, az egykori városok üveg és acélcsonkjai az ellenállás hegyek között megbúvó bázisával. A pusztulás meseszép mementói – katasztrófafilm rajongók előnyben, ezt biztosan látniuk kell. Ráadásul azon ritka alkalmak egyike ez, amikor a 3D nem öncélú úri hívság, hanem bizony a kompozíció része.
A cikk folytatása ITT!
Hozzászólások