Ez sem sikerült. A Páncélba zárt szellem után idén másodszor csúfol meg egy roppant összetett univerzumot egy lebutított hollywoodi adaptáció.
A Setét Torony könyvsorozat lélegzetelállítóan komplex, ambiciózus regényfolyam: Stephen King életművének gerincét adó, három évtizeden át írt történet, ami ötvözi a fantasyt a sci-fi, a horror és a western elemeivel és vadonatúj irányt mutat a műfajban. (A regényekről bővebben itt olvashattok.)
Különösségét nehéz leírni – King írói és világteremtői képességeinek legjavát adja benne, mind szövegszinten, mind ötletei terén egyedi (még King életművén belül is).
Mindebből a 2017-es film csak egy röpke, lapos kalandot ragad ki.
A Setét Torony film a gileádi Roland Deschain (Idris Elba) és a new yorki Jake Chambers (Tom Taylor) legújabb küzdelmét mutatja be a feketébe öltözött emberrel (Matthew McConaughey). (Aki ismeri a könyvek zárását, érti, miként „újabb”.) Csakhogy ezt a 11 éves Jake szemszögéből teszi: miközben a gyerkőc a film valódi főhőse, a harcos Roland csak (impresszív) küzdőjeleneteket és pár kontextusa vesztett bölcsességet kap. Eddie és Susannah (és Csí) nem is jelenik meg.
Jake, a new yorki kiskamasz tehát úgy vezet be a Torony multiverzumába, hogy abból csak rácsodálkozást kiváltó apróságokat látunk – miközben a könyvekben Roland természetes főszerepe azt jelenti, hogy in medias res bekerülünk oda, ahol az események zajlanak. Jake és Roland találkozásából e filmben nem Jake fejlődéstörténete válik – mint a regényekben –, hanem Roland botladozása a XXI. századi New Yorkban, két-három jó poénnal körítve.
És míg a könyvsorozat számtalan helyen meghaladja megidézett zsánereit – a westernt, a fantasyt, a horrort, a sci-fit –, addig a film
alázatosan belesimul a legunalmasabb fantáziafilm-sablonokba.
A döntés valamelyest tudatos volt. A zsánerek közötti szabad ugrálás „sokkal elfogadottabb Amerikán kívül, érdekes módon. Mi viszont a zsánereinket jól körülhatároltan szeretjük” – nyilatkozta Akiva Goldsman forgatókönyvíró. Ám így a film, sablonok közé szuszakolva, minden esélyét elvesztette arra, hogy felérjen eredetijéhez.
De elég abból, mit nem tud a film. Lássuk, mit tud!
A Setét Torony, ha sima fantasynak fogjuk fel, egész kellemes darab. Másfél órájával könnyen fogyasztható nyári kikapcsolódás. Inkább YA, semmint felnőtt film; egyszerűsége és tét nélküli kalandjai a kamaszoknak szánt újhullámra emlékeztetnek (Eragon, Percy Jackson, Az útvesztő, A beavatott stb.)
Csakhogy számos tekintetben sokkal jobb a YA átlagnál. Egyrészt, mivel King képzeletéből táplálkozik, sötétsége eredetibb, ijesztőbb, mint a felsorolt felvizezett löttyöké. Másrészt igazán tehetséges szereplők alakítanak benne.
Idris Elba valóban erős a Harcos szerepében, még ha a könyv alapján nem is így képzelnénk el a megjelenését.
A cikk folytatása ITT!
Hozzászólások