Hogyan néz ki egy kávéfestmény? Milyen alkotóanyagot használnak a tökéletes kép elkészítéséhez? Nos, ezekre a kérdésekre ad választ az indonéziai művész, aki a reggel elfogyasztott kávéjának feleslegessé vált részével meghökkentő alkotásokat készít. Ghidaq al-Nizar hétköznapjai hasonlóan telnek: minden reggel felkel és az ébresztőnek szánt kávéjának elkortyolgatása után, ami csészéjében marad, azzal alkotni kezd. Munkáihoz a kávézaccot is felhasználja, mert elsődleges célja, hogy semmi se menjen kárba, ezért minden képét a #zerowastecoffee hashtag-gel látja el.
A kávé felfedezésével kapcsolatban sok legendát ismerünk, de a legtöbbek által elfogadott magyarázat a 15. századra tehető. Jemenben a kecskéit terelgető pásztor megfigyelte, hogy állatai sokkal élénkebbek, ha legelnek a piros bogyós bokorból. A termést gyorsan leszedte és elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek, akik forró vizes főzetet készítettek belőle, amivel tovább fent tudtak maradni az éjszakai imádkozások alatt.
A kávé feldolgozásának hosszú útja van, cseppet sem olyan gyors, mint a legenda szerint. Első lépésként kézzel leszüretelik a piros érett bogyókat, majd megérlelik a kávészemeket. Harmadik fázisban a pörkölés következik, amit nagyon magas hőfokon végeznek. Mindezek után a kávét minősítik, megállapítják, hogy bab vagy őrölt formában kerüljön forgalomba. A világ legdrágább kávéja kb 16.000-20.000 Ft-ba kerül csészénként. A civet coffee az egyik legkülönlegesebb előállítási módszerrel készül, amelyet kizárólag Indonéziában alkalmaznak. Érdekessége, hogy a nyers kávébabokat először a civetmacskák fogyasztják el. Később ürülékükből kerülnek kiválogatásra a kávészemek, melyeket később felhasználnak a főzet elkészítésénél. A macskák emésztőnedvei teljesen átformálják a kávé struktúráját, ezért is árulják arany áron. Kíváncsiak lennénk, hogy a képeket készítő művész is ezt a kávét fogyasztja-e?
Hozzászólások